Süllyesztő

A virtuális mentőöv, a Tuvalunak valaha kiosztott .tv internetes országjelzés sem menti meg a Csendes-óceán déli részén, Ausztráliától és Új-Zélandtól is több ezer kilométerre fekvő, 26 négyzetkilométeres – ez a Csepel-sziget tizede –, 12 ezer ember lakta szigetországot. A kaliforniai VeriSign nevű cég, amely 1999-ben 50 millió dollárért megvette Tuvalutól a híres televíziós csatornák internetes címébe szánt .tv jelzés közös hasznosítási jogát, a reméltnél jóval kevesebb jogdíjat fizet a szigetországnak. Az ok a kereslethiány. A társaság és Tuvalu vezetői még arról ábrándoztak, hogy a .tv nagy bevételt hoz, most jelentős árkedvezménnyel is csak nehezen adnak túl rajta, és ebből évente csupán egy-két- millió USA-dollár csordogál a szigetország költségvetésébe. A speciális jelzést választó cégek közül csak néhány vált híressé, ilyen például az amerikai sztárok életét bemutató Hollywood.tv, vagy az angol labdarúgóklub, a Liverpool mögött álló Liverpoolfc.tv.

Tuvalu fővárosa

AP/ Asahi Shinbum

 A kilenc korallszigetből álló, függetlenségét 1978-ban elnyert egykori brit gyarmat vezetői évente több mint ötmillió dollárt reméltek kasszírozni országjelük kiárusításából – a költségvetés teljes tavalyi bevétele nem érte el ennek a négyszeresét –, ám azt is hangsúlyozzák, fenntartásaik ellenére sem mondják fel a VeriSignnal 2016-ig érvényes szerződést. Az amerikaiak viselkedésétől függetlenül az egész üzlet veszélybe került, mert ha a terveknek megfelelően lehetségessé válik a .television vagy .music internetes végződések bejegyzése is, még kevesebben fognak több tíz- vagy százezer dollárt áldozni egy .tv jelzés éves díjára.

A virtuális gondok mellett mindennapi nehézségekkel is meg kell küzdenie az isten háta mögötti polinéziai országnak. A munkanélküliség minden korábbi rekordot megdöntött, hivatalosan csupán 1500 embernek van állása, a havi átlagjövedelem alig éri el a száz dollárt. A költségvetési hiány évről évre nő – tavaly nyolcmillió dollár körül volt a deficit –, így a szigetország hamarosan elkölti azt a 110 millió dolláros alapot is, amelyet többek között Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Nagy-Britannia adott össze 1987-ben fejlesztésének meggyorsítására. „Folyamatosan csökkentenünk kell a kiadásokat. Egy-két évig még kitarthatnak a tartalékok, ám hamarosan mindent felélünk” – panaszkodott a közelmúltban Lotoala Metia pénzügyminiszter.

 Pedig az internetes kísérletek mellett Tuvalu abba is belement, hogy némi osztalékért a nemzetközi szextelefonok egy részét a sziget hívókódjával, a 688-assal bonyolítsák le. A viszonylag jól fizető vállalkozás már a helyieknek is sok volt, a többségében keresztény vallású szigetlakók tiltakozása miatt az illetékesek végül felmondták a szerződést.

A szigetet közben lassan elönti a szemét. Rozsdásodó autók százai csúfítják a tengerpartot, és a helyiek nem tudnak mit kezdeni az importált cikkek csomagolóanyagaival sem, kevés ugyanis a hely a szeméttelepeknek. A globális felmelegedés hatására a korábbiaknál gyakoribbakká és hevesebbekké váltak a viharok, és a tengervíz elöntötte azokat a hatalmas gödröket is, amelyeket a szigetet a csendes-óceáni hadszíntér egyik felvonulási terepeként használó amerikai katonák a második világháború idején ástak ki a helyi repülőtér megépítésekor. A mélyedések vizében milliószámra telepednek meg a szúnyogok és egyéb rovarok, megkeserítve a közelben lakók életét. A legelterjedtebb haszonállat, a sertés is komoly gondot okoz: a folyamatosan termelődő ürüléket képtelenség biztonságosan elhelyezni, így mérgező anyagok szivároghatnak az egyébként is hiánycikknek számító termőföldbe.

Az emelkedő tengerszint miatt Tuvalu – ahol a legmagasabb természetes pont ötméternyire magasodik ki a vízből – néhány évtizeden belül hullámsírba merülhet. Bár a sziget válságáról sok jelentés született, szinte senki sem foglalkozott érdemben azzal, hogy a tavalyi koppenhágai klímacsúcson Apisai Ielemia miniszterelnök nem volt hajlandó aláírni azt a javaslatot, hogy két fokban kellene megszabni az elfogadható globális hőmérséklet-emelkedés maximumát. A világ legtöbb országa számára elfogadható kompromisszum ugyanis Tuvalu halálos ítéletét jelentené.

A helyiek egészsége is romlik, a harmincas és negyvenes éveikben járó polgárok között kimagaslóan megugrott a szív- és érrendszeri kórokban, illetve cukorbetegség következtében elhunytak száma. Ez részben azzal magyarázható, hogy Ausztráliából és Új-Zélandból sokáig Tuvaluba exportálták a hazai piacon eladhatatlan, rossz minőségű, zsíros húsokat.