Az Európai Bizottság nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy törvényeikről fordítást készíttessenek, mivel ez diszkriminatív lenne azokkal az országokkal szemben, amelyek nyelve nem a három bizottsági munkanyelv - angol, francia, német - egyike.

Egyes tagállamok felajánlják, hogy lefordítják saját törvényeiket, ilyenkor a Bizottság elfogadja a fordítást és abból dolgozik. Ha viszont a tagállam nem készít fordítást, akkor azt a Bizottság automatikusan elkészítteti. A Bizottság abban az esetben is saját fordításból dolgozik, ha valamilyen probléma merül fel a tagállam által készített fordítással.

A Bizottság - tájékoztatása szerint - minden olyan törvényt áttekint, amelynek esetében felmerül az uniós jognak való megfelelés. A Bizottság a magyar médiatörvény esetében egyelőre csak az audiovizuális fejezetet veti össze a vonatkozó közösségi irányelvvel.

A Bizottság rámutatott: az úgynevezett kötelezettségszegési eljárást akkor indíthatja el a Bizottság, ha egy általa megvizsgált tagállami törvényt áttekintett, és megállapította, hogy az egy vagy több ponton nem felel meg a vonatkozó uniós direktívának. A médiatörvény kérdésében nem indult ilyen eljárás Magyarország ellen, mert még a törvény előzetes vizsgálata sem zárult le. A magyar médiatörvény körüli vizsgálódás - amelynek meg kell előznie a későbbiekben esetleg indítható kötelezettségszegési eljárást - akár hónapokig is eltarthat.

Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője szerdán megerősítette, hogy a Bizottság megkapta a magyar médiatörvény angol fordítását és az ahhoz fűzött kormányzati tájékoztatást. A szóvivő csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján visszautasította, hogy a Bizottság későn reagált volna a médiatörvény ügyében. Emlékeztetett arra, hogy Neelie Kroes, az audiovizuális menetrendért felelős, egyben a médiaügyekkel foglalkozó bizottsági tag már néhány nappal a jogszabály elfogadása után levélben fordult magyar partneréhez, információkat kérve a törvényről.