Folytatódik az Orbán-kormány pofozása Németországban

Már Angela Merkel pártjának, a kereszténydemokrata CDU-nak az egyik vezetője is beállt azok sorába, akik követelik a magyar kormánytól a médiatörvény visszavonását. Gunter Kirchbaum, a szövetségi parlament, a Bundestag európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke (ez az egyik legnagyobb presztízsértékkel bíró poszt a német törvényhozásban) elfogadhatatlannak és az EU alapokmányaival szembeni vétségnek nevezte a magyar törvényt. A Frankfurter Rundschau című lapnak adott nyilatkozatában Kirchbaum kijelentette: "politikai színezettől függetlenül egyetlen uniós államban sem engedhetjük meg, hogy sérüljön az egyik legszentebb demokratikus és uniós érték, tudniillik a sajtó- és véleményszabadság".

Kemény szavakkal ment neki a magyar törvénynek, és Kirchbaumhoz képest még keményebbnek mutatkozik az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának – ugyancsak német – elnöke, Martin Schulz. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung feltűnően nagy, fél kolumnányi teret biztosított a vele készített beszélgetésnek, amely szinte kizárólag Magyarországról szól. Schulz részletesen elemzi és az EU értékeivel szöges ellentétben lévőnek nevezi a magyar médiatörvényt, de messzebbre is megy, szerinte az Orbán-kormány az elmúlt fél évben folyamatosan ezt csinálja, tehát EU-s értékeket sért.

A FAZ cikkének címében „Orbán ellenfelének” nevezett Schulz élesen visszautasítja a magyar kormányzati gyanúsítgatásokat, vádakat, miszerint pártpolitika állna az európai szocialisták és szociáldemokraták kampánya mögött. Ennek az ellenkezőjére ékes bizonyíték szerinte, hogy egy sor kereszténydemokrata-néppárti és liberális képviselő és politikus mondja szó szerint ugyanazt, amit ő. A cikk által hangsúlyozottan kisvárosi keresztény-konzervatív családból származó Martin Schulz jelzi, hogy személyesen fogja elmondani Orbán Viktornak, hogy ha folytatja a tekintélyelvű rendszer kiépítését és szembeszáll az uniós alapértékekkel, akkor igenis számítania kell az EU-alapszerződés szavazati jog megvonását magában foglaló 7. cikkelyének esetleges alkalmazására, életbe léptetésére.

A konzervatív FAZ, amely korábban több, a magyar kormányt védelmező, legalábbis szándékait megvilágítani kívánó cikket adott közre, most ismét nagy teret szentel a magyar viszonyokat bíráló írásainak, ennek sorába illeszkedik a szombati számban megjelent budapesti beszámoló a lap bécsi tudósítójától, amely összegzi és megerősíti az eddigi kritikákat.

Ehhez kapcsolódik továbbá, hogy a Hamburger Abendblatt című nagy példányszámú német újságtól kezdve egy sor más német napilap, köztük a Frankfurter Rundschau és a Die Welt is a szomszédokat irritáló „újabb magyar botrányként” ír a Nagy-Magyarországot ábrázoló, Brüsszelben kiállított szőnyegről.