“Aggodalomtól vezérelve, közös erőfeszítéseket igénylő kihívások idején fordulok Önhöz, a Tanács soros elnöki tisztét betöltő kormányfőhöz” - kezdődik a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakció elnökének, Martin Schulznak a levele. Orbán Viktorhoz intézett soraiban arra kéri a miniszterelnököt, hogy vonja vissza a médiatörvényt. Schulz szerint „a hatalmas nemzetközi vita tárgyává vált törvénycsomag az elnökség terhévé vált. Ezért a magyar kormánynak időt kell adnia magának „egy olyan médiajog kialakításához, amely összhangban áll alapvető, közös európai szabályainkkal és értékeinkkel” - áll a levélben.

A 736 tagú Európai Parlamentben a Néppárt (265 képviselő) után a második legnagyobb frakcióval (186 képviselő) bíró szocialista-demokrata párt igencsak megnehezítheti a magyar elnökség életét. Az EP-nek ugyanis minden európai jogalkotás során jóvá kell hagynia az Európai Bizottság által javasolt, és a tagállamok által a Tanácsban elfogadott szabályokat. Ráadásul a lisszaboni szerződés életbe lépése óta nagyobb politikai súlyhoz jutott a képviselőház, egyebek mellett pénzügyi beleszólás tekintetében. S ha forrásunk szerint a kiemelten kezelt közös gazdasági szabályok második szakaszának elfogadása ügyében nem fog is keresztbe tenni a szocialista frakció a magyar kormánynak, számos egyéb magyar prioritás kimenetelét rosszul érintheti, ha nem találják meg a közös hangot a parlamenti frakciók többségével.

Márpedig már az európai liberálisok által Brüsszelben megtartott, a magyar médiatörvényről szóló keddi meghallgatás sem volt túl barátságos. Az Európai Bizottság médiaügyekért felelős biztosa, Neelie Kroes a meghallgatáson kijelentette: a magyar médiatörvény speciális aggályokat vet fel azt illetően, hogy összeegyeztethető-e az Európai Unió audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvével (AVMS direktíva), általánosságban pedig a sajtószabadság alapvető tiszteletben tartásával, úgy is mint a szabad véleménynyilvánítással, valamint a média pluralizmusával. Az Európai Bizottság vizsgálni fogja az online audiovizuális média regisztrációs kötelezettségének arányosságát, valamint a médiahatóság függetlenségének érvényesülését a médiatörvényben – mondta Neelie Kroes, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az új médiatörvény szélesebb politikai kérdéseket is felvet a szólásszabadsággal kapcsolatban, amit az európai szerződések és az EU alapjogi chartája is elismer - írja a Hírszerző.

Elképzelhető, hogy a médiatörvény körüli uniós perpatvar csupán előjáték Orbán jövő szerdai, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén történő bemutatkozása előtt. Folyosói mendemondák szerint a magyar kormányfőt nem kímélik majd a honatyák, néppárti kollégáit kivéve. A szocialisták, a zöldek és a liberálisok várhatóan kérdőre vonják majd az alkotmánybíróság jogkörének kurtítása, a magánnyugdíj-befizetések államosítása, a médiatörvény, a Költségvetési Tanács munkájának ellehetetlenítése miatt.

Mindezek tetejébe szerda reggel egy brüsszeli sajtóreggelin Orbán néppárti frakciójának vezetője, Joseph Daul kérdésre válaszolva határozottan elutasította a határon túli magyarok szavazati joghoz juttatásának fideszes elképzelését is.