szerző:
Szegő Iván Miklós

A magyar médiatörvényről vitatkoztak a német Bundestagban a képviselők. A konzervatívok megvárnák a brüsszeli vizsgálatot, és hangsúlyozták: a Bundestag nem a magyar parlament felügyelőtanácsa. Az SPD, a szociáldemokraták viszont kifogásaikat hangoztatták nemcsak a médiatörvény, hanem az alkotmánybíróság jogkörének csorbítása miatt is.

A vitában a kormányzó pártok közül a konzervatív CDU/CSU frakció tagjai azt hangsúlyozták, hogy ne előítéletek alapján vitatkozzanak a kérdésről, hanem várják meg a brüsszeli Európai Bizottság vizsgálatának lezárását az ügyben. Ilyen értelemben szólalt fel a vitában Johannes Selle (CDU), aki emellett a Magyarországgal való barátság fontosságára is kitért.

Ugyanakkor a szociáldemokrata Axel Schäfer szerint a barátság nem azt jelenti, hogy a szőnyeg alá kell söpörni a problémákat, hanem meg kell beszélni azokat. Schäfer felhívta a figyelmet, hogy nem előítéletek alapján vitatkoznak a magyar törvényről, hanem december 21. óta, amióta Magyarországon újságírók tiltakoznak a jogszabály ellen. Éppen ezért kötelességük témává emelni ezt a kérdést a Bundestagban is, ezért is teszik ezt.

A hatalom száz százaléka

Schäfer hangsúlyozta, hogy a Fidesz, amely az összes választásra jogosult polgár szavazatainak 43 százalékát szerezte meg 2010-ben, a leadott szavazatok 53 százalékát kapta, a Parlamentben 68 százalékos mandátumtöbbségre tett szert, és ennek nyomán a hatalom száz százalékát követeli magának. (Tegyük hozzá: a Fidesz listán kapott 43 százalékot, az egyéni mandátumok közül szinte az összes választókerületben nyert a párt.)

Schäfer nemcsak a médiatörvényt tartotta egyébként aggasztónak Magyarországon, hanem a köztisztviselők kéthónapos felmondási határidejét, az alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, méghozzá azt, hogy bizonyos törvényekről nem ítélheti meg, hogy alkotmányellenesek-e. Schäfer megemlítette, hogy Magyarországon mintegy 120 új törvényt alkottak, illetve régit módosítottak az új kormány hatalomra kerülése óta. Nyolc esetben az alkotmányon is változtattak, többek között a már említett alkotmánybírósági kérdésben is. Éppen ezért Schäfer szerint mondaniuk kellett nekik is valamit ebben az ügyben.

Burkhardt Müller-Sönksen, a szabad demokraták, az FDP képviseletében szólalt meg. A CDU/CSU-val együtt kormányzó liberálisok képviselője szerint barátoknak valóban lehet tanácsokat adni. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor hajlandónak mutatkozott szerdán az Európai Parlamentben arra, hogy módosítson Magyarország a médiatörvényen, ha erre jogi vagy politikai okból szükség van.

A liberálisok véleménye

A magyar ellenzék, az újságírók és a művészek is demonstráltak a médiatörvény ellen Müller-Sönkheim szerint. Liberálisként szerinte a sajtószabadság elengedhetetlen tartozéka a demokráciának. Az FDP önmagát a médiaszabadság őrzőjének tekinti – tette hozzá. Ugyanakkor a kormánypárti politikus azt is hangsúlyozta: bár nem szabad elébe menniük a brüsszeli vizsgálatnak, nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is meg kell nézni a magyar médiatörvényt. Az EBESZ véleményére is utalt, amely szerint média sokszínűségét veszélyezteti a magyar jogszabály.

Szerinte az, hogy a médiák tartalmát ellenőrző és a szabályozó jogkörök egy kézben összpontosulnak, alapot adnak a kritikákra. Az, hogy a magyar miniszterelnök egyik korábbi munkatársa áll a jogköröket egyesítő médiahatóság élén (ezzel Szalai Annamáriára utalt), az valóban a vélemények sokszínűségét illetően igencsak rosszul állítja be a törvényt. A liberális képviselő azt is felemlegette, hogy az újságíróknak ki kell adni a forrásaikat, informátoraikat Magyarországon az új törvény értelmében.

A Bundestag nem a magyar parlament felügyelőtanácsa

A CDU Jürgen Hardt ugyanakkor bízott abban, hogy a magyarok jól kezelik majd az alapvető jogokat, bár azért ő is várja a brüsszeli bizottság jelentését. Másik CDU-s társához hasonlóan szerinte sem szabad előítéletek alapján véleményt alkotni a magyar médiatörvényről. Azt is hangsúlyozta: a német Bundestag nem a magyar parlament felügyelőtanácsa.

Ugyanakkor ő is beszélt arról, hogy a barátoknak lehet jótanácsokat adni. Így például felvetette, hogy módosíthatnák a magyar médiatörvényt. Így például szerinte önszabályozó módon, egyfajta becsületkódexszel lehetne kiegészíteni a magyar jogszabályt. Ebben a média szereplői önmaguk határozhatnák meg, hogy mit tartanak „tiszta újságírásnak”. Így szerinte is biztosítható lenne, hogy a törvényt ne a média ellen vessék be.
 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Zentai Péter Vélemény

Nagyot szólt a németeknél Orbán beszéde

A Kampf, azaz a harc szó nyert. A német írott és elektronikus sajtó szerda estétől csütörtök reggelig megjelent kommentártömegében ez a leggyakrabban idézett szó. És emiatt kapja is a legtöbb bírálatot. Ugyanis osztatlan sikertelenségre lelt a német médiában a magyar miniszterelnök kijelentése, miszerint, ha harcolni kényszerítik, akkor kész harcolni. A magyar politikus szóhasználata – ahogy ezt a Deutsche Welle és a Süddeutsche Zeitung elemzői írják és mondják –, nem demokrata gondolkodására vall, egy parlamenti demokráciától idegen a kampf, a harc.

Trianon-emlékmű: vita nélkül

Trianon-emlékmű: vita nélkül

Amerika komoly szankciókat vezetett be Kuba, Nicaragua és Venezuela ellen

Amerika komoly szankciókat vezetett be Kuba, Nicaragua és Venezuela ellen

Ragályi Elemér: „A goebbelsi propaganda mintájára zajlik ez”

Ragályi Elemér: „A goebbelsi propaganda mintájára zajlik ez”

Navracsics: Szerettem volna EP-képviselő lenni – a Politico és a hvg.hu összeállítása a magyar választási játszmákról

Navracsics: Szerettem volna EP-képviselő lenni – a Politico és a hvg.hu összeállítása a magyar választási játszmákról

Háromszáz ingyenmese a tavaszi szünetre

Háromszáz ingyenmese a tavaszi szünetre

Kivégzések térképe: már az államok fele mondott le a halálbüntetésről

Kivégzések térképe: már az államok fele mondott le a halálbüntetésről