Márton Levente búvárbázis-vezető közölte, hogy pár napja volt egy kisebb megmozdulás a városban, de ez nem torkollt zavargásokba. Kiemelte, hogy a Hurghadán élő arabok elsősorban a turizmusból élnek, értékeik, boltjaik vannak, amelyeket védenek, és nem érdekük a másik kifosztása. 

Elmondta azt is, hogy katonák jelentek meg a településen. A fontosabb épületeket fegyveresek őrzik, és egy-két harckocsi is megjelent a város határában, de sehol nem kellett beavatkozniuk. 

A búvárbázis-vezető szerint Hurghadán mintegy 60-70 magyar él és dolgozik életvitelszerűen, és mintegy 80 százalékuk a turistákkal együtt a hétvégén várhatóan visszatér Magyarországra. 

Mohácsik Brigitta, Hurghadán élő magyar állampolgár arról számolt be az MTI-nek, hogy a válság következtében kezd elfogyni az üzemanyag, és nehezen kapni a mobiltelefonok feltöltéséhez szükséges kártyát is. Élelmiszerből sincs hiány, de az emberek azért igyekeznek vásárolni, tartalékolni. A közlekedés zavartalan, és bár a kijárási tilalom ott is érvényben van, az utcákon ugyanúgy sétálnak a helyiek és a turisták, mint máskor. 

A Hurghadából induló, elsősorban Kairóba és Luxorba irányuló kirándulásokat leállították, de mivel a tengerparti városban nincsenek zavargások, a turisták békében pihenhetnek. Nem elérhető az internet, a kintiek csak mobiltelefonon keresztül tudják tartani a kapcsolatot, szöveges üzeneteket azonban nem lehet küldeni.

Seregi Katalin, Hurghadán élő búvároktató szintén arról számolt be, hogy a hétköznapok ugyanúgy zajlanak, mint eddig. Azon túl, hogy Magyarországról időnként pánikszerűen telefonálnak a kintieknek, ők szinte semmit nem éreznek a zavargásokból. Egyedüli gondnak azt nevezte, hogy a bankok zárva tartanak, és emiatt a bankautomaták kezdenek kiürülni. 

Az egyiptomi kormányellenes tüntetések január 25-én kezdődtek el, tizenegy nappal azután, hogy a "jázminos forradalom" menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban már legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kormányváltással és hangzatos reformígéretekkel próbálja megőrizni megrendült hatalmát, a lemondását követelő tüntetők viszont hétfőtől általános sztrájkot hirdettek, keddre pedig egymilliós tiltakozó menetet szerveznek.