A magyar tisztek délcegek, de a katonáink képzése épp a legfontosabb területeken harmatgyenge
Az augusztus 20-i tisztavatás sem feledtetheti: a honvédelmi reform és haderőfejlesztés lényegében megfeledkezett a katonai felsőoktatásról.
A két ország tábornokai a megbeszélésen kijelölték egy magas rangú katonai - feltehetően védelmi miniszteri - szintű találkozó időpontját, valamint napirendjét. Értesülések szerint megvitatták a feszültség újabb kiéleződését Észak és Dél között.
Tavaly novemberben egy dél-koreai szigetet ért, négy halálos áldozattal járó, észak-koreai tüzérségi támadás. A megosztott Koreai-félszigeten ezt követően nőtt meg jelentősen a feszültség. Az eset nyolc hónappal a Cshonan dél-koreai hadihajó elsüllyesztése után történt, amikor negyvenhat tengerész vesztette életét. Szöul Észak-Koreát vádolja a torpedótámadással, míg Phenjan határozottan elutasította a vádakat.
A dél-koreai védelmi minisztérium nem szolgált további részletekkel a keddi ülésről. A két Korea az elmúlt hónapban visszafogta harcias nyilatkozatait és az Egyesült Államok és a hatoldalú tárgyalások házigazdája, Kína nyomására a tárgyalások felújításában állapodott meg.
A két ország között technikailag még mindig hadiállapot van, mert 1950 és 1953 közötti háborújuk nem békeszerződéssel, csak fegyverszünettel zárult. Az azóta eltelt időszakban számtalan halálos áldozattal járó konfrontáció történt, többek között határokon átnyúló kommandós rajtaütések, politikai gyilkosságok, repülőgépek elleni támadások és katonai összetűzések.
Peking és Washington az észak-koreai nukleáris leszerelésről folyó hatoldalú tárgyalások újrakezdésének egyik feltételeként szabta, hogy a két Korea képviselői tárgyalóasztalhoz üljenek. Phenjan közölte, hogy kész visszatérni a hatoldalú tárgyalásokra, míg Szöul és Washington megkérdőjelezte Észak-Korea nukleáris leszereléssel kapcsolatos szándékának őszinteségét. Bizonyítékként emlegették az új észak-koreai urándúsítóról szóló, tavaly novemberben nyilvánosságra került beszámolókat.
