A Gbagbo nevében az állami televízióban kormányának szóvivője olvasta fel még csütörtökön éjjel azt a rendeletet, amely szerint egyebek mellett a francia Societe Generale és a BNP Paribas, a brit Standard Chartered, valamint az amerikai Citibank helyi érdekeltségét veszi állami kezelésbe a kormány. Ezek a bankok vezetik az elefántcsontparti köztisztviselők többségének számláit.

A közlemény szerint a lépésre azért került sor, mert a bankok nem tartották be azt a törvényi előírást, amely szerint a bezárás előtt három hónappal értesíteni kell a hatóságokat.

Az ügy előzménye, hogy a héten az ország kilenc legjelentősebb bankja felfüggesztette működését, hogy ezzel gyakoroljanak nyomást az elnökre, és kikényszerítsék távozását. A központi bank is bojkottálja a bukott elnök pénzügyi tranzakciót, ami miatt a közalkalmazottak nem tudnak hozzájutni pénzükhöz. Elemzők szerint ez előbb-utóbb azt fogja eredményezni, hogy az emberek tömegesen fognak elfordulni Gbagbótól.

A húszmilliós nyugat-afrikai országban november végén tartottak elnökválasztást, és a két ellenlábas jelölt, Gbagbo, valamint Alassane Ouattara egyaránt megválasztott államfőnek tartja magát, mindketten megalakították a maguk kormányát. A nemzetközi közösség, így az ENSZ is, Ouattarát ismeri el törvényes elnöknek, a közvetíteni igyekvő  Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) pedig azzal fenyegette meg Gbagbót, ha nem távozik posztjáról, katonai úton távolítják el a hatalomból. Gbagbo azonban az elefántcsontparti hadsereg és rendőrség szilárd támogatását élvezi.