Magyarországon egyetértés van arról, hogy új alkotmányra lenne szükség - jelentette ki a miniszter a tekintélyes német konzervatív napilapban. A demokráciában eltöltött húsz év tapasztalatával úgy gondoljuk, legfőbb ideje új alkotmányt elfogadni, kivált, hogy rendelkezésre áll a szükséges parlamenti többség - felelte a miniszter arra a kérdésre, miért van szükség Magyarországon új alkotmányra. Elmondta, az eredetileg 1949-ből származó magyar alkotmány szövege az 1989-90-es fordulat idején ugyan számos helyen módosult, de - ahogy az az alkotmány preambulumában is olvasható - ezeket a változtatásokat kezdettől fogva ideiglenesnek, átmenetinek tekintették.

Minden parlamenti párt saját alkotmánytervezetet terjesztett elő - mondta a miniszter az interjút készítő Georg Paul Heftynek arra a felvetésére, hogy sokan az ellenzékből úgy gondolják, nincs sürgető szükség új alaptörvényre, az erről szóló tervek szerintük csak arra szolgálnak, hogy a kormány megmutassa hatalmát. A miniszter a beszélgetésben ismertette az új alkotmány néhány tervezett elemét.

A kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetését firtató kérdésre Navracsics Tibor elmondta: a nyugdíjreform során nem sértették meg a tulajdonhoz való jogot, pusztán annyi történt, hogy a hárompilléres nyugdíjrendszerről áttértek egy kétpilléres rendszerre. Arra a kérdésre, hogy akkor miért érte olyan erőteljes bírálat nyugaton a kötelező magánnyugdíjpénztárak megszüntetését, esetleg a magyar kormánynak nem sikerült elmagyaráznia eljárását, a miniszter azt felelte, lehet, hogy a kommunikációval voltak nehézségek, "de az is lehet, hogy üzleti érdekek játszottak szerepet".

A médiatörvény körüli vitákról Navracsics Tibor azt mondta, a jogszabály tervezetét egyéni képviselői indítványként nyújtották be a parlamentben, és a kormány csak az elfogadás után foglalhatott állást. Hozzátette, a kezdeti európai bírálatok alapja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) illetékesének, Dunja Mijatovicnak a szeptember 10-i állásfoglalása volt, ez azonban a törvényalkotás egy korábbi szakaszára vonatkozott és nem a végleges törvényszövegre. Számos kifogásolt rész az elfogadáskor már nem szerepelt a jogszabályban - mondta.

Navracsics Tibor az interjúban elmondta még, hogy az állami és önkormányzati vezetők végkielégítésének kétmillió forintot meghaladó részére kivetett 98 százalékos adó "egy konkrét helyzetre adott konkrét válasz volt". Meglátjuk, mi lesz a további sorsa - mondta. A nagyvállalatokra kivetett különadók 2013-ig érvényben maradnak - mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent interjúban a közigazgatási és igazságügyi miniszter.