Vasárnapi sajtóértesülések szerint elsősorban az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada adott hangot neheztelésének az előző napi párizsi csúcskonferencián. Ennek nyomán - mint a Welt am Sonntag írta - Angela Merkel kancellár egyfajta diplomáciai kármentésbe kezdett.

A találkozó után a kancellár bejelentette, hogy országa nem vesz részt ugyan a Líbia elleni katonai akcióban, de a Németországban lévő amerikai katonai támaszpontokat felhasználhatják ahhoz. Merkel közölte azt is, hogy ezen kívül Németország kész nagyobb felelősséget vállalni Afganisztánban. Mindez közvetlen utalás azokra az értesülésekre, amelyek szerint a német hadsereg, a Bundeswehr kész részt venni az Afganisztán feletti AWACS-felderítő repülésekben, hogy a líbiai katonai szerepvállaláshoz így tehermentesítse az amerikai, illetve NATO-erőket.

A konzervatív vasárnapi lapnak nyilatkozott a Kadhafival szemben álló líbiai ellenzék egyik vezetője is, hangoztatva: később majd emlékezni fognak arra, hogy a nemzetközi közösség mely országai álltak ki mellettünk, és melyek nem. Hozzáfűzte, hogy a líbiai diktátor feletti győzelem esetén minden érvényben lévő nemzetközi szerződést tiszteletben kívánnak tartani.

A líbiai katonai szerepvállalás elutasítása a kezdeti konszenzus után egyre inkább megosztja a német politikai pártokat is. A konzervatív CDU és a CSU vezető politikusai többségükben felsorakoztak Merkel mögött, bár Ruprecht Polenz, a külügyi bizottság elnöke fenntartásait fejezte ki a tartózkodás miatt, és nagyobb szolidaritást sürgetett. Az ellenzéki szociáldemokrata párt egyes vezetői ugyanakkor bírálták a kancellárt, azt hangoztatva, hogy a döntés Németország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek arra figyelmeztettek, hogy a német kormánynak nem Oroszország és Kína, hanem a demokráciáért harcoló erők oldalára kellene állnia. Fenntartás nélkül támogatta viszont a líbiai ENSZ-határozattal kapcsolatos német kormányzati magatartást a reformkommunista Baloldal pártja.

Egy tekintélyes, a kormányhoz közel álló szakértő-diplomata ugyancsak bírálta a döntést. Wolfgang Ischinger, a müncheni biztonsági konferencia igazgatója a Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilatkozva azt hangoztatta: elegánsabb lett volna, ha a német kormány megszavazza a határozatot. A kancellárt is idézve Ischinger arra emlékeztetett, hogy a Németország egyetért a határozatban foglalt fő célkitűzésekkel. A kormánynak ezért támogatnia kellett volna a határozatot - vélte a diplomata, aki szerint mindehhez nyilatkozatban lehetett volna hozzáfűzni azt, hogy elvi támogatásról van szó, és katonai csapásban az ország közvetlenül nem vesz részt.

Vasárnapi kommentárok szerint a német kormányt minden bizonnyal választáspolitikai megfontolások is vezérelték a katonai közreműködés elutasításában. A mostani hétvégén ugyanis Szász-Anhalt tartományban, jövő vasárnap pedig Baden-Württembergben és Rajna-Pfalzban tartanak helyi parlamenti választásokat, és a német katonák külföldi bevetése felettébb népszerűtlen a lakosság körében.