A helyi választások Németországban immár hagyományosan messze túlmutatnak a tartományi határokon és országos erőfelmérést is jelentenek. A mostani kettős szavazás előtt februárban az önálló tartománynak számító Hamburgban, egy héttel ezelőtt pedig Szász-Anhaltban tartottak parlamenti választásokat, és mindkettő eredménye kedvezőtlenül alakult a szövetségi kormányt alkotó pártok, azaz a kereszténydemokraták (CDU) és a szabad demokraták (FDP) számára. Az előrejelzések szerint különösen Baden-Württembergben - de Rajna-Pfalzban is - a konzervatívokat és a liberálisokat most még nagyobb kudarc fenyegeti, miközben várható a szociáldemokraták és mindenekelőtt a Zöldek további előretörése. 

A választási kampányra mindkét tartományban elsősorban a japán atomkatasztrófa nyomta rá bélyegét. A fukusimai erőmű-baleset nyomán Németországban rendkívüli módon felerősödött az atomerőművek jövőjével kapcsolatos, régóta tartó vita, ami országos méretekben is mindenekelőtt a környezetvédőknek, másodsorban pedig a szociáldemokratáknak kedvezett.

A két párt az elmúlt években következetesen állást foglalt az atomenergiáról, illetve az atomerőművekről való fokozatos lemondás mellett, miközben a Merkel-kormány nem is olyan rég az erőművek működési idejét még átlagban 12 évvel meghosszabbította. A koalíció csak a japán atomkatasztrófa hatására módosította korábbi álláspontját, és a kancellár a napokban elrendelte valamennyi atomerőmű szigorú biztonsági ellenőrzését, a hét legidősebb tevékenységét pedig három hónapra felfüggesztette.

Ezzel azonban aligha nyerte el a választók nagyobb támogatását, azok többsége ugyanis a radikális irányváltás mögött választáspolitikai manővert gyanít. Különösen érvényes ez Baden-Württembergre, ahol a hivatalban lévő konzervatív miniszterelnök, Stefan Mappus a Fukusimában történtekig még az atomerőművek legnagyobb híve volt, a katasztrófa után viszont egy csapásra azok egyik fő ellenzőjévé vált. 

Szakértők szerint ez magyarázza, hogy a délnyugati tartományt kormányzó konzervatív-liberális koalíciót bukás fenyegeti, ami egyben azt jelentené, hogy a kereszténydemokraták csaknem hat évtizede tartó uralma szűnne meg. Liberális partnerüknek pedig még azért is meg kell küzdenie, hogy ismét bejusson a stuttgarti parlamentbe. Az előrejelzések szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a baden-württembergi kereszténydemokrata-szabad demokrata koalíciót a szociáldemokraták és a Zöldek kormányzati szövetsége váltja fel, sőt nem kizárt, hogy Németország történetében először egy tartománynak "zöld" miniszterelnöke lesz.

A szomszédos Rajna-Pfalz 17 éve a szociáldemokraták bástyájának számít, és aligha valószínű, hogy a kereszténydemokraták ezt veszélyeztethetnék. A mainzi parlamentre is igaz ugyanakkor az, ami a stuttgartira: könnyen előfordulhat itt is a liberálisok "kiesése".

Az országos hangulatot jól jelzi, hogy a két választás előestéjén szerte Németországban csaknem negyedmilliónyian tüntettek az atomerőművek bezárásáért, elítélve a Merkel-kormány ezzel kapcsolatos politikáját. A kancellár egy szombat esti nagygyűlésen ugyanakkor igyekezett cáfolni, hogy az erőművekkel kapcsolatos irányváltását választáspolitikai taktikázás vezérelte volna. Merkel szerint a 180 fokos fordulat egyszerűen a Japánban történtekből fakadó józan és kötelességszerű felismerés.

Mindenesetre amennyiben az előzetes jóslatok a vasárnap esti urnazárás után beigazolódnak, az egyfajta politikai katasztrófát jelenthet a kancellár és koalíciója számára is. Jelentősen megnehezítené a kormányzást a parlamenti ciklus második felére, és a koalíciót alkotó pártok között - és az egyes pártokon belül is - minden bizonnyal éles viták kezdődnek. És nem kizárt az sem, hogy - különösen a liberális FDP-ben - fejek fognak hullani.