Az észak-afrikai és közel-keleti országokban véres összecsapásokhoz és forradalmakhoz vezető rezsimellenes megmozdulások március közepén az elégedetlenség hullámával szemben eddig immunisnak vélt 23 milliós Szíriára is átterjedtek. A tunéziai és egyiptomi példát követve részben a Facebookon több városban is tüntetéseket szerveztek, amelyeket a hatóságok levertek, az összecsapásokban a beszámolók szerint eddig már több mint százan veszítették életüket. A legtöbb áldozatról a jordániai határ mentén fekvő Daraa városából jött hír, de rengetegen vonultak az utcára a fővárosban, Damaszkuszban is.

Szíriában – ahol a szunnitákkal szemben jelentős kisebbségben lévő siíta alaviták kezében összpontosul a hatalom, és 1963 óta a Baath az egyetlen erős párt – a tüntetők demokratikus változásokat és a megélhetési feltételek javítását követelik a magát mindeddig reformpártinak mondó Basir al-Asszad elnöktől. A 46 éves, korábban orvosnak készülő Asszad-fiú 11 éve vette át a hatalmat a korábban az országot harminc éven át irányító édesapjától, a 2000-ben meghalt Hafez al-Asszadtól. Apja korábban egyik testvérét szemelte ki utódjának, de ő meghalt, mielőtt átvehette volna a posztot, így Basir került az elnöki székbe. A jelenlegi elnökről egyébként úgy tartják, hogy tárgyalásai során a Nyugatnak "túl arab", az araboknak pedig "túl Nyugat-barát".

Rezsimellenes tüntető: "igen a szabadságra, nem az erőszakra"

AP

A jelenlegi elnök eddigi uralma alatt ígéretei ellenére nem sok változást vezetett be, Szíriában mindeddig elmaradtak az alapvető szabadságjogokat, illetve többek között az üzleti életet és a korrupció megfékezését érintő reformok. A demonstrálók azt is követelik, hogy szüntessék meg az országban az Izraellel szembeni hadviselésre hivatkozva 1963 óta érvényben tartott rendkívüli állapotot, amely jelentős hatalommal ruházza fel a hatóságokat, illetve megfosztja a szíriaiakat az alkotmányos védelem szinte minden formájától és egyes politikai szabadságjogok gyakorlásától.

Mindenki Asszad beszédére vár

Az egyre erősödő elégedetlenségi hullám megfékezésére a rezsim már több engedményt is kilátásba helyezett, köztük a sajtó szabadságának létrejöttét támogató intézkedéseket vagy az állami alkalmazottak béremelését. Az elnök eközben megpróbál elébe menni a válság további eszkalálódásának: kedden felmentette kormányát, illetve hivatalosan elfogadta annak lemondását, igaz, a korábbi kormányfőt, Nadzsi al-Otarit azonnal ki is nevezte átmeneti, ügyvivő kormányfőnek.

Damaszkuszban és több más városban is eközben rezsimpárti felvonulásokat szerveztek, ahol Asszad támogatói vonultak az utcára – egyes hírek szerint azonban sokukat a hatóságok rendelték ki, illetve az iskolákban és az állami cégeknél is „kimenőt” kaptak a diákok és dolgozók az Asszad-párti tüntetések idejére. Szerdán az elnök – aki eddig még személyesen nem szólt a szíriaiakhoz – várhatóan beszédet tart majd, ahol egyes várakozások szerint újabb engedményeket és a szükségállapot feloldását is bejelentheti.

Asszad-párti tüntető Szíria libanoni követségénél

MTI/AP

Kérdés azonban, milyen eredményre vezethetnek az esetleges engedmények. Ha Szíria nem tudja megfékezni az elégedetlenséget és az Asszad-rezsim meggyengül – vagy esetleg el is bukik, az jelentősen csökkenti majd az ország közel-keleti befolyását és alapjaiban változtathatja meg a régió erőviszonyait – írja a Foreign Policy című magazin. Szíriára és két szövetségesére, Iránra és a terrorszervezetnek tekintett libanoni siíta Hezbollah-ra Izrael ellenségesen tekint, az USA pedig legalábbis kiemelt óvatossággal kezeli Szíriát.

Veszíthet Irán és a Hezbollah is

A Damaszkusz-Teherán-Hezbollah tengely is veszíthet erejéből Szíria meggyengülésével, amely arra ösztökélheti az ország szövetségeseit, hogy nagyobb kockázatokat vállaljanak Izrael és az azt támogató USA régióbeli megerősödésének meggátolására. A szíriai fejlemények egyik vesztese mindenképpen Irán lehet, amelynek Damaszkusz meggyengülésével csökkenne a befolyása Libanonban és a palesztin területeken is – véli a Foreign Policy cikkírója, aki szerint ennek bekövetkeztével Libanon megosztottsága is nőhetne, tovább nehezítve a kormányalakítást.

Törökország is aggodalommal figyeli a szíriai eseményeket, az ország arab politikájának eddig ugyanis Damaszkusz volt az egyik kulcseleme. A szír-török kapcsolatok az utóbbi években indultak rohamos javulásnak, azt követően, hogy a török-izraeli viszony meglehetősen fagyossá vált. A török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan és külügyminisztere, Ahmet Davutoglu aktívan dolgozott azon, hogy gazdasági eszközökkel stabilizálja a régiót és mozdítsa elő a török beruházásokat. Öt ország – Törökország mellett Szíria, Libanon és Jordánia – részvételével hoztak volna létre egy gazdasági blokkot, amelyet a vízumkényszer eltörlésével már meg is kezdtek, de Szíria instabilitása ezt a tervet is háttérbe szoríthatja, akárcsak az esetleges további török kezdeményezéseket.

A szíriai elnök többször is beszélt a török kormányfővel

AP

Mindenesetre a török miniszterelnök a hét elején azt tanácsolta Asszadnak, hogy válaszoljon az emberek reformköveteléseire. Erdogan elmondta, hogy többször is beszélt a szíriai elnökkel, és azt javasolta neki, tegyen meg mindent, hogy a demokratizálódási folyamat békésen mehessen végbe. Ami Törökországnak veszteség, az Egyiptomnak nyereség lehet. A Mubarak-rezsimtől nemrégiben megszabadult ország újra fontos szerepet tölthet be a régióban, ráadásul szakíthatnak a volt elnök egykori politikájával, amely büntette Gázát és elszigetelte a Hamasz által irányított kormányt. A jelek szerint Egyiptom most a rivális palesztin csoportok, a Hamasz és a Fatah kibékítésén dolgozik.