szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Fukusima felidézi Csernobil mára elfeledett üzenetét arról, mennyire veszélyes az atomerőművek üzemeltetése - mondta Jurij Scserbak, az Ukrán Zöld Párt egykori alapítója-elnöke pénteki budapesti interjújában.

Scserbak - aki az 1986-os ukrajnai atomerőmű-baleset után már a katasztrófa utáni napokban, május elején Csernobil körzetébe utazott az akkori egészségügyi miniszter kérésére egy helyzetfeltáró orvosküldöttség tagjaként - úgy látja: a fukusimai katasztrófa nagyon hasonlít az emberiség eddigi legsúlyosabb nukleáris balesetéhez, a csernobili reaktor 25 évvel ezelőtti felrobbanásához. A japán hatóságok tagadják a csernobili párhuzamot, pedig a fukusimai balesetnek ugyanolyan hosszú távú biztonsági, gazdasági és egyéb hatásai lesznek - mondta az ukrán politikus, aki az európai zöldek konferenciájára érkezett a magyar fővárosba.

"Fukusima megmutatta, hogy az atomreaktorok üzemeltetése rendkívül veszélyes" - mondta, különösen riasztónak nevezve, hogy Japán a legfejlettebb országok egyike, mégis bekövetkezett a tragédia. Az eset azt erősíti meg, hogy nem látható előre, mi történhet egy atomerőművel váratlan helyzetekben - hangsúlyozta, rámutatva, ezen létesítmények működtetése a hűtőrendszerek, a víz közelsége és elektromosság nélkül elképzelhetetlen.

A szakértő - aki korábban Ukrajnai amerikai, izraeli, kanadai és mexikói nagyköveteként dolgozott - elmondta, hogy az 1986 áprilisi baleset után sok, Csernobil térségében élő embert hallgatott meg, leírta élményeiket, amelyeket később dokumentumkötetben jelentetett meg. Azt is elárulta, hogy jelenleg újabb könyvet ír Csernobil tanulsága a civilizáció számára címmel. A kötetben a japán baleset körülményeit is viszgálva tíz pontban foglalja össze, mire tanította az emberiséget az ukrajnai atomkatasztrófa. "Ezek Fukusima tanulságai is" - mondta, s utalt rá, hogy az egyik legfontosabb kérdés az információk megfelelő kezelése.

Scserbak úgy látja, a világ mára lényegében megfeledkezett a csernobili atomerőmű-balesetről, annyi egyéb katasztrófa, természeti csapás és háború történt. Arra is rámutatott: az atomipar Csernobil óta mindent megtett, hogy a világ megfeledkezzen a tragédiáról, Fukusima azonban ismét a legfontosabb kérdéssé tette az atomenergia-termelés kérdését. Fukusima figyelmeztetés, hogy nem szabad megfeledkezni Csernobil tanulságairól - mondta.

"Zöld politikusként ellenzem az atomenergia-termelést, de realista vagyok, most elsősorban a létező reaktorok biztonságára kell összpontosítani a figyelmet" - mondta, hangsúlyozva, nem szabad meghosszabbítani az atomreaktorok üzemidejét, a régi erőműveket be kell zárni. Elmondta: Ukrajna számára Csernobil egyik legsúlyosabb következménye ma az a szociális feladat, hogy segítséget kell nyújtani annak a mintegy 400 ezer embernek, akik a katasztrófa áldozatának tekinthetők.

A másik fontos megoldatlan kérdés Csernobil sorsa. Az egykori erőmű jövőjéről kétféle elképzelés van: vagy egy új szigetelő burkot, úgynevezett szarkofágot emelnek az ukrán fővárostól, Kijevtől mintegy 110 kilométerre fekvő egykori erőmű fölé, vagy eltávolítják a romokat és megtisztítják a helyszínt. Az ukrajnai zöldek ez utóbbit szorgalmazzák, a kormány viszont azt mondja, be kell fedni és a gond le van tudva - mondta.

Arra a kérdésre, hogy milyen segítséget kapott a volt szovjet köztársaság az atombaleset következményeinek felszámolásához, azt felelte: Ukrajna megfelelő mennyiségű külföldi anyagi támogatást kapott a Nyugattól, de a félelmetes mértékű korrupció miatt a beérkezett pénzek fele eltűnt. Scserbak szerint a volt csernobili erőmű környéke ma már veszélytelen, a térséget megtisztították, kedvelt turistacélpont.

Azzal kapcsolatban, hogy megbecsülhető-e a csernobili katasztrófa áldozatainak száma, azt mondta: az Egészségügyi Világszervezet szerint az erőműrobbanásnak 4-5 ezer közvetlen halálos áldozata volt, nem kormányzati szervezetek azonban úgy becsülik, 100-200 ezren haltak meg sugárbetegségben. Jurij Scserbak - aki a kijevi Fenntartható Fejlődés Intézetét vezeti - azon a véleményen van, hogy Fukusima lényegesen megváltoztatja a világ energiapolitikáját, csökkenni fog az atomreaktorok száma, de végleg nem áll le az atomenergia-termelés.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!