A Roma Integráció Évtizede program által szervezett egyeztetésen 16 ország 36 szervezete vett részt Budapesten. A 2005-ben indult integrációs programot azért kezdeményezték a tagállamok kormányai és civil szervezetei, hogy felgyorsítsák a romák társadalmi és gazdasági integrációját, és hozzájáruljanak a romákról alkotott kép pozitív átalakításához.
A résztvevők szerint a keretmegállapodásban nem kap megfelelő hangsúlyt az oktatás jelentősége, pedig a tanulásnak kulcsfontosságú szerepe van a romák életkörülményeinek javításában. Ugyanígy nem foglalkozik eléggé a társadalmi nemi szerepekkel, pedig a tapasztalatok szerint ezek fontosak a hatásos eredmények eléréséhez. A roma szervezetek szerint a keretmegállapodás egyáltalán nem foglalkozik a roma fiatalság helyzetével és lehetséges szerepével. Ugyancsak hibának tartják, hogy nem tesz említést a cigányellenesség terjedéséről, az előítéletek növekedéséről és az intézményesített diszkriminációról.
A roma szervezetek ezért választ várnak arra, hogy hogyan kívánja az Európai Bizottság bevonni a civil társadalom, valamint a regionális és a helyi hatóságok képviselőit a hatékony nemzeti roma stratégiák kialakításába, illetve, hogy hogyan fogja a Bizottság az ellenőrzést megvalósítani, együttműködésben az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és más szervezetekkel. A civilek azt is szeretnék tudni, hogy az új keretmegállapodás ismeretében az Európai Uniós Roma Platform hogyan tud lehetőséget adni a nemzeti roma stratégiák széleskörű társadalmi vitájához.
A keretmegállapodás nem ad semmilyen garanciát arra, hogy a nemzeti stratégiákat a roma civil társadalommal együttműködve alakítják ki. A civil társadalom készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon a politikai irányelvek kidolgozásában; arra kérik az Európai Bizottságot, hogy konzultáljanak velünk - mondta Zeljko Jovanovic, a Nyílt Társadalom Intézet Roma programjának Igazgatója.
