"Lehet, hogy Magyarországot kis országnak mondják, de Magyarország nagyon fontos partner és ENSZ-tagállam. Magyarország jelenleg az Európai Unió elnöke. Az önök országa csapatokat vezényelt több térségbe, és én nagyon nagyra értékelem ezt a nemes hozzájárulást. Önök tagjai az Emberi Jogi Tanácsnak, és tudomásom van arról, hogy nagyon keményen dolgoznak azon, hogy 2012-2013-ban a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává váljanak" - jelentette ki az MTI-nek New Yorkban Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára, aki vasárnap az uniós magyar elnökséggel folytatandó eszmecserére érkezik Budapestre.

A főtitkár, mivel nem ő illetékes a BT-tagság ügyében dönteni, az MTI-nek a magyar esélyekre vonatkozó kérdésére így válaszolt: "Remélem, hogy tovább folytatják majd a munkát a tagállamok körében, hogy az ősszel elegendő szavazatuk legyen az ENSZ közgyűlésében". Arra a felvetésre, hogy a közép- és kelet-európai országok, a két évtizeddel ezelőtti tapasztalataikra támaszkodva támogatnák-e a békés átmenetet Észak-Afrikában és az arab világban, Ban Ki Mun kijelentette: "Igen, ha visszatekintünk arra, ahogy a kelet-európai országok a nyolcvanas években átalakultak, rögtön a hidegháború befejeződése után és a Szovjetunió széthullásával párhuzamosan, azt láthatjuk, hogy ez egy olyan lehetőség, amely csak egyszer adódik egy nemzedék életében. Most hasonló helyzetnek lehetünk tanúi a Közel-Keleten és Észak-Afrikában."

"Diákként én is részt vettem tüntetéseken, amelyeken hangosan követeltük a szabadságot. Ennek eredményeképpen kivívtuk a társadalmi és a gazdasági haladást. Nagyra becsülöm a magyar népet, amely 1956-ban felkelt a szovjet elnyomás ellen. Talán tudják, hogy általános iskolásként a többi tanuló képviseletében határozott felhívást olvastam fel az ENSZ akkori főtitkárához, Dag Hammarskjöldhöz. Arra kértem: főtitkár úr, kérem, segítsen a magyar fiataloknak, akik énekelnek és szabadságot követelnek maguknak" - jelentette ki az ENSZ főtitkára. 

A elefántcsontparti válsággal kapcsolatban a világszervezet első embere elmondta, hogy Laurent Gbagbónak, az ország bukott elnökének az elfogása után beszélt Alassana Ouattara elefántcsontparti elnökkel és sürgette, hogy amint csak lehet, hozzon létre nemzeti egységkormányt a megbékélés, a jogállamiság, az igazságosság elősegítése, valamint az emberi jogok érvényesítése érdekében. 

Ban Ki Mun az ENSZ-mandátummal zajló líbiai beavatkozással és a rendezéssel kapcsolatban elmondta, hogy személyesen is folytatja a diplomáciai erőfeszítéseket, ezért Katarban részt vesz a nemzetközi összekötő csoport megbeszélésén, és április 14-én Kairóban ő fog elnökölni a nemzetközi és a regionális szervezetek vezetőinek általa összehívott tanácskozásán. A fórum részvevői között szerepel az Arab Liga, az Iszlám Konferencia Szervezete, az Afrikai Unió és az Európai Unió. "Megpróbálunk választ találni arra, hogy milyen gyorsan lehet megteremteni a tűzszünetet, s hogy erre azonnal nincs-e lehetőség, s hogyan lehetne humanitárius segélyben részesíteni a sok szenvedőt, akik a válság miatt jutottak erre a sorsra. Ezután megpróbálhatunk politikai megoldást találni a válságra" - mondta Ban Ki Mun.

A kérdésre, hogy Líbia és Elefántcsontpart után történhet-e beavatkozás valamelyik más országban is az ENSZ égisze alatt, az ENSZ főtitkára kijelentette:"Azt tapasztalhatjuk, hogy a változás szele söpör végig a Közel-Keleten és Észak-Afrikán. Őszintén reméljük, hogy a térség vezetői ténylegesen odafigyelnek majd az emberek igényeire, és lépéseket tesznek annak érdekében, hogy teljesítsék azt, amire vágynak. Ez a kormányzati vezetők felelőssége. A demokrácia alapelve, hogy engedni kell az embereket szabadon beszélni és szabadon gyülekezni, és tiszteletben tartani az alapvető emberi jogokat. És reméljük, hogy a világ más részein ilyesmi nem fordul majd elő.”

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjával kapcsolatban a főtitkár úgy nyilatkozott: a tagállamok egyetértenek abban, hogy azoknak a hatalmas változásoknak a következtében, amelyek az ENSZ magalapítása alatt végbementek, a testületet ki kell bővíteni és át kell alakítani. "Olyan módon, hogy az kifejezze a várakozásokat és jobban, demokratikusabb módon képviselje a tagállamokat. A tagállamok hisznek ebben és erről folytatnak eszmecserét, immár csaknem 20 év óta. Ennek tudatában nagyon is itt az ideje a Biztonsági Tanács reformjának. A tagállamok mind informálisan, mind pedig a közgyűlés keretében tárgyalnak erről. Úgy gondolom, hogy a tárgyalások immár egy szövegtervezetről folynak, s remélem, hogy hamarosan egyetértésre jutnak."

A kérdésre, hogy ötéves főtitkári mandátumának az év végi lejárta után tervezi-e, hogy ismét megpályázza a tisztséget, Ban Ki Mun így válaszolt: "Főtitkárként az elmúlt négy és fél évben a béke, a biztonság és az emberi jogok iránti erős elkötelezettséggel dolgoztam. Továbbra is ezen ügyek előmozdításán munkálkodom. Remélem, hogy lesz majd egy olyan alkalom, amikor nyilatkozhatom a saját jövőmről, és ezzel kapcsolatban a tagállamok támogatását fogom majd kérni."