Ha gyorsan osztogatni kezdene a kormány, elfelejtenék a választók az elmúlt három évet?
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme?
Újra fellángolt a vita Moszkvában Lenin eltemetéséről, de a világproletariátus vezérének holtteste egy ideig még a Vörös téri mauzóleumban marad.
Megosztotta az orosz parlamenti erőket a kormányzó Egységes Oroszország (JeR) párt egyik képviselője, Vlagyimir Megyinszkij történész, amikor a minap újra előállt a Szovjetunió szétesése óta időről időre ismétlődő kezdeményezéssel, és javasolta, hogy temessék el Lenin földi maradványait. Egyebek közt azzal érvelt, hogy a Szovjetunió megalapítója vitatott személyiség, bebalzsamozott holttestét – amelynek szerinte valójában már csak a tizede maradt meg – a saját akarata ellenére tették közszemlére a kommunisták, mert „a vallást felváltó kultuszt kellett teremteniük, Leninből pedig olyasmit alkotni, ami helyettesíti Krisztust”.
A mai kommunisták felháborodottan fogadták és az országot kettéosztó provokációnak minősítették a vezér halálának múlt pénteki évfordulójára időzített ötletet, amellyel szerintük a hatalmi párt el akarja terelni a figyelmet a gondokról, saját népszerűségének csökkenéséről. A Kremlhez lojális, de az utóbbi időben a JeR-rel egyre gyakrabban szembehelyezkedő Igazságos Oroszország párt is hasonló álláspontot képvisel. A kérdést nem tartja időszerűnek, hiszen sok más, sokkal fontosabb problémát kell megoldani – mondta Gennagyij Gudkov frakcióvezető-helyettes, hozzátéve, hogy Lenin egy kisebbség számára ikon, márpedig „a kisebbségek vallásos érzelmeit tiszteletben kell tartani”.
A harsány stílusukról ismert liberális demokraták „pusztán emberiességi megfontolásokból” támogatják a javaslatot, mint ahogyan – legalábbis a párt elnöksége mellett működő társadalmi tanács vezetője, Alekszej Csesznakov szerint – a JeR tagjainak többsége is. A hatalmi párt azonban óvatos, az indítványt Megyinszkij magánvéleményének nyilvánította, de azért a múlt szombaton külön honlapot indított, amelyen bárki szavazhat, eltemetné-e Lenin földi maradványait. A kezdeményezés így ezúttal amolyan puhatolózásnak tűnik, amely nemcsak a híradások elejére tolta a JeR-t, de segíthet felmérni, hogy alig két hónappal a tavaszi regionális, és nem egészen egy évvel a decemberi parlamenti választás előtt használna vagy inkább ártana a párt népszerűségének, ha egyöntetűen az ötlet mellé állna.
A felmérések azt mutatják, hogy az oroszok között gyarapszik a Lenin eltemetését támogatók tábora. A VCIOM közvélemény-kutató intézet tavalyelőtti adatai alapján három év alatt harmincról 25 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint a hamvaknak a mauzóleumban kell maradniuk, a válaszadók kétharmada viszont elvinné onnan. A JeR internetes szavazásán – ahol a HVG megfigyelése szerint hétfő délután óránként kétezren nyilvánítottak véleményt – nem egészen három nap alatt több mint 280 ezren voksoltak, és stabilan 70 százalék körüli a temetéspártiak aránya.
Látszólag tehát nem sokat kockáztatna az ötlet nyilvános felkarolásával a felmérések szerint a lakosság 45-50 százalékának támogatását élvező JeR. Az óvatosság azonban így is indokolt. Igor Jurgensz üzletember, Dmitrij Medvegyev államfő tanácsadója, a Jelenkori Fejlődés Intézete nevű kutatóközpont vezetője például úgy véli, nem érdemes forszírozni a kérdést, mert azzal az ország vezetői és a hatalmi párt eltaszíthatják maguktól a baloldali érzelmű választópolgárok ötödét-hatodát.
Pedig a Vedomosztyi moszkvai napilap értesülése szerint a Kremlben figyelmesen tanulmányozzák a kérdést. Lenin eltemetése ugyanis Medvegyev elnök számára olyan arculatépítő, történelmi esemény lehetne, amilyen elődje, a jelenlegi kormányfő, Vlagyimir Putyin számára az orosz és a külföldi pravoszláv egyház 2007-es egyesítése volt. A moszkvai kommentárokból azonban az tűnik ki, hogy ezt az előbb-utóbb elkerülhetetlen lépést aligha teszik meg a jövő évi elnökválasztás előtt. Akkorra elkészül a Moszkva közelében fekvő település, Szgonnyiki határában már 2006 óta épülő emlékhely, amely Oroszország hőseinek, kiemelkedő alakjainak nyughelyéül is szolgál majd. Egyes tervek szerint ott fogják újratemetni a Kreml falában és előtte nyugvó történelmi személyiségeket, és idővel oda kerülhetnek Lenin földi maradványai is. A mai formájában 1930-ban átadott Vörös téri mauzóleumból pedig múzeum lehet.
POÓR CSABA / MOSZKVA
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme?
A filozófus nem hiszi, hogy Magyar Péter a liberális demokrácia helyreállításának bajnoka lesz.
Május vége óta többször is el kellett halasztani a misszió indítását.
Sőt, ennél is nagyobbak lehettek az elbocsátások.
Szívbillentyű-megnagyobbodása volt a politikusnak.
Az egykori teniszező abban sem biztos, hogy egyáltalán beengednék az országba.
A főpolgármester szerint nagyon hiányzott a fővárosnak az a 10 milliárd, amit most visszakapnak.
Felszólította Tel-Aviv és Haifa lakóit, hogy hagyják el a térséget.
A volt államfőt arról is kérdezték, mi volt a legnehezebb feladata.