A szavazatok felének feldolgozása alapján a választók 72 százaléka utasította el a reformot, amelyet a voksolóknak csupán a 28 százaléka támogatott. A szlovén parlament tavaly decemberben fogadta el a Borut Pahor vezette balközép kormány által benyújtott reformot, amelynek keretében fokozatosan 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt. A jelenlegi szabályok szerint a nők 57, a férfiak 58 évesen mehetnek nyugdíjba az egykori jugoszláv tagköztársaságban. Szlovénia éltanulónak számított az Európai Unióhoz csatlakozott egykori szocialista országok között, de a 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi világválság súlyosan érintette. A nyugdíjreform a szakszervezetek és a jobboldali ellenzék ellenállásába ütközött. 

A szlovén választópolgárok annak ellenére utasítják el a reformot, hogy személyes tekintélyét latba vetve pénteken Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kampányolt mellette Szlovéniában. Ha a népszavazáson elutasítják a korhatáremelést, a kormány adóemelésre, a kiadások lefaragására kényszerül, és előbb-utóbb ismét napirendre kerül a nyugdíjreform - érvelt az Európai Tanács elnöke. 

A szlovén központi bank elnöke azt fejtegette a múlt héten, ha nem sikerül végrehajtani a nyugdíjreformot, és az állam további hitelek felvételére kényszerül, akkor Szlovénia hasonló helyzetbe kerülhet, mint az adósságválsággal küszködő euróövezeti országok, Görögország, Írország vagy Portugália. 

Herman Van Rompuy viszont hangsúlyozta, Szlovéniát a referendum esetleges kudarca ellenére sem lehet összehasonlítani az említett három országgal. Noha az államháztartási hiány magas - idén az előrejelzés szerint 5,8 százalék körül alakul -, az államadósság, amely az elmúlt két évben meredeken emelkedett, még így sem éri el a GDP 36 százalékát.