Még nem tudni, mikor lesz a Mol-csoport legújabb, sorrendben immár harmadik szíriai szénhidrogén-kitermelő üzemének (HVG, 2010. december 11.). ünnepélyes átadása. A HVG értesülései szerint azonban az átadást nem befolyásolja, hogy a Tunéziában és Egyiptomban az év elején kirobbant belpolitikai válság átterjedhet más diktatórikus arab országokra. Köztük Szíriára, ahonnan az idén a Mol-csoport napi kőolaj- és gázkitermelésének 12 százaléka származhat. Ez kicsivel több, mint a tavalyi, tíz százalék körüli oroszországi hozzájárulás. Aggodalomra azonban nincs ok, mivel a szénhidrogén-kitermelés legnagyobb, közel háromnegyed részét egyelőre Magyarország és Horvátország adja.
Egyiptomból csak másfél százaléknyi szénhidrogén jön. A Mol-csoporthoz tartozó, a magyar anyacég 48 százalékos tulajdonában lévő horvát Industrija Nafte d.d. (INA) a politikai tiltakozásokat kísérő zavargások miatt felfüggesztette olajfúrásait az általa a német RWE energetikai konszernnel fele-fele arányban birtokolt mezőn. Az ott dolgozó INA-alkalmazottak másnap már el is hagyták Egyiptomot – tájékoztatták a HVG-t a Mol kommunikációs igazgatóságán.
Az egyiptomi kitermelés felfüggesztésére meg sem rezdült a Mol-részvények tőzsdei árfolyama, ami azzal magyarázható, hogy alacsony a cég ottani tevékenységének aránya az összbevételén belül. Sőt a válság miatt emelkedő olajár és gyengülő dollár, valamint a kedvezőre fordult nemzetközi befektetői hangulat hatására még drágultak is a Mol-papírok, hasonlóan a többi olajrészvényhez. A magasabb olajár ugyanis nagyobb haszonhoz juttathatja az olajipari cégeket.
Áll a termelés a Mol pakisztáni leányvállalatának egyik kútján, miután három héttel ezelőtt a közelben – a feltételezések szerint tálib szélsőségesek – megöltek két helyi Mol-alvállalkozót és négy pakisztáni katonai rendészt, további két ottani alvállalkozót pedig elraboltak (HVG, 2011. január 29.). Ez rövid időn belül már a második támadás volt e kút ellen. Tavaly decemberben szintén két pakisztáni illetőségű Mol-alvállalkozót ejtettek foglyul, akiket a január 20-ai támadás után három nappal engedtek szabadon. A három hete elhurcolt személyekről lapzártánkig nem érkezett hír. S mivel a molosok megítélése szerint a helyi hatóságok nem hárították el a biztonsági kockázatot, az olajtársaság még nem indította újra ottani kondenzátum- és gázkitermelését. Pakisztánból származik a Mol-csoport összes szénhidrogén-termelésének közel 4 százaléka, ennek körülbelül egynyolcada a tragédia miatt felfüggesztett kútból.
A piaci szereplők az utóbbi évek egyik legjelentősebb tranzakciójaként emlegetik, hogy a Mol 2009-ben, 72 milliárd forint értékű saját részvényekkel fizetve, 10 százalékos részesedést vásárolt – az ugyanekkora pakettet megszerző osztrák OMV mellett – az iraki Pearl Petroleum Company Ltd.-ben. Az ügylet jelentőségét növeli, hogy az iraki gáz fontos forrása lehet a Közép-Ázsiát Európával összekötő Nabucco vezetéknek.
A Mol-csoport iraki befektetéseivel szembeni várakozásait jelzi, hogy 14 országban lévő kutatási területei közül a kurdisztánit tartja a legígéretesebbnek. Az eddigi eredmények alapján ott kitermelhető olaj- és földgázvagyonból 590 millió hordó kőolaj-egyenértéknek megfelelő szénhidrogén feltárását tartja elképzelhetőnek a következő években. Összehasonlításul: Kamerunból, Angolából, Egyiptomból, Ománból és Indiából együttesen közel 300 millió hordó kőolaj-egyenértéknek megfelelő olaj és földgáz felkutatására számít, míg Oroszországból 160 milliót, Pakisztánból 150 milliót tervez a jelenleg már ismert készletek felett. Elemzők szerint amennyiben az iraki és pakisztáni térségben lenne nagyobb probléma, az kedvezőtlenül érintené a Mol megítélését, még ha évekig is eltarthat, amíg az olajcég a sikeres fúrások után beindítja kereskedelmi tevékenységét. Irakban ugyanis a Mol még csak az első fúrásoknál tart. Ám az eredmények biztatóak: az egyik, a Mol 80 és a brit Gulf Keystone Petroleum International 20 százalékos tulajdonában lévő kút a tesztelés során napi 3700 hordó kőolajat és 17 ezer köbméter földgázt adott.
Ománban még csak kutat a Mol, a terrorszakértők által az al-Káida új bázisának tartott Jemenben történtek pedig már nem okozhatnak fejfájást a magyar cég vezetőinek. Hiába voltak reménykeltők a kezdeti jemeni fúrások, a cégnek nem sikerült hasznosításra alkalmas, kereskedelmi mennyiségű és minőségű szénhidrogénre bukkannia. Ezért a Mol nem kérte a tavaly januárban lejárt kutatási engedély meghosszabbítását, s kivonult az országból.
Túry Gergely
Az Egyiptomból esetleg továbbterjedő problémák legkorábban 2012-ben lehetnek negatív hatással a Molra, addigra kívánja ugyanis a pakisztáni termelését jelentősen növelni, miközben Szíriában már idén eléri a jelenlegit számottevően meghaladó, maximális termelési szintet. Szíriában egyébként kicsi az esélye, hogy nagyobb felfordulás történjen, mivel az ország stabilabb Tunéziánál vagy Egyiptomnál. A magyar cégnél veszélyeztetettebbnek ítélik energetikai szakértők például a rivális OMV-t, mert az osztrákok Líbiában és Tunéziában hoznak felszínre kőolajat és földgázt.
CSABAI KÁROLY
