Az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív-liberális koalíció által előterjesztett határozat kimondja, hogy Németország legkésőbb 2022-ig fokozatosan bezárja atomerőműveit. A 17 erőműből ténylegesen azonban már csak kilenc bezárása van hátra, a kormány ugyanis a nyolc legrégebbi erőművet a Fukusimában történtek nyomán azonnali hatállyal bezárta, és azokat nem is indították újra. A többi kilencet a biztonságos energiaellátás érdekében 2022-ig fokozatosan vonják ki a forgalomból. Ez azt jelenti, hogy hatot közülük 2021-ig, a többi hármat pedig 2022-ben.

 "Fukusima alapvetően megváltoztatta az atomerőművekkel kapcsolatos felfogásomat" - hangsúlyozta korábban a határozatot indokolva Merkel kancellár, akinek kormánya néhány hónappal ezelőtt még az erőművek működési idejének átlagosan 14 évvel történő meghosszabbítása mellett döntött. A hirtelen irányváltáshoz a japán atomkatasztrófa mellett hozzájárult az is, hogy Németországban rendkívüli módon felerősödtek az atomenergia alkalmazása elleni tüntetések, a kormánykoalíció támogatottsága pedig rohamosan csökkent.

A Bundestag már június végén ritkán tapasztalt konszenzussal a határozat mellett szavazott. A szavazást ennek ellenére éles vita előzte meg. Az ellenzéki képviselők úgy vélekedtek, hogy a kormány korábbi álláspontjának hirtelen módosításával elvesztette hitelképességét. Emlékeztettek arra, hogy Norbert Röttgen környezetvédelmi miniszter az erőművek működését meghosszabbítva tavaly ősszel energiapolitikai forradalomról beszélt, most pedig az erőművek bezárását ugyancsak forradalomként minősítette. A szociáldemokraták és a Zöldek felhívták a figyelmet arra is, hogy a határozat lényegében ugyanazt a célkitűzést tartalmazza, amelyet 10 évvel korábban az akkor hivatalban lévő Gerhard Schröder kancellár által vezetett szociáldemokrata-zöld kormány fogadott el.

A kormány alapvető váltást hirdetett az energiaforrások terén, hangsúlyozva a megújuló energiára - szél, nap, biomassza - való áttérés szükségességét. Utalt arra, hogy az energiaellátás biztonsága érdekében új gáz-, illetve szénerőművek építésére van szükség, és célul tűzte ki az energiatakarékosság erősítését is.

A határozatban foglaltak megvalósítása, elsősorban a finanszírozást illetően, számos kérdést vet fel. Az atomerőműveket működtető legnagyobb német energetikai konszernek korábban jelezték, hogy a parlamenti döntést jogi úton - minden valószínűség szerint az alkotmánybíróságnál - támadják meg. Szakértők arra is számítanak, hogy az áram ára emelkedni fog. A törvény életbe lépéséhez már csak Christian Wulff államfő aláírására van szükség, ami biztosra vehető.