A dél-európai országot eluraló pénzügyi válság villámsebességgel vált társadalmi krízissé: egyes rétegek egyre lejjebb csúsznak a lejtőn, míg az adócsalók dőzsölnek, és megússzák a felelősségre vonást - írja a Der Spiegel online.

Andreasz atya, egy 37 éves ortodox pap pontosan délután 3-kor kezdi az ételosztást Athén belvárosában, de a sorban állók alig fél óra alatt az utolsó morzsát is elhordják. "Nem hagyhatjuk éhezni őket" - mondja az atya. "Már így is annyit szenvednek. Legalább ne kelljen üres hassal távozniuk."

Ám a jó szándék és az 1200 kiosztott ételadag ellenére a sorban békésen várakozók közül sokaknak kell korgó gyomorral hazatérniük. A pórul járt bevándorlók, nyugdíjasok, munkanélküliek és gyermekes anyák csak remélhetik, hogy legközelebb ők lesznek azok, akik megtömhetik a hasukat.

Katarina szerencsés volt. A 44 éves asszony 8 adag salátát, több joghurtot és egy zacskó kenyeret szerzett - ez minden, amit családja ma enni fog. Ő Athén egyik külvárosából indulva átutazta a várost, csak hogy meleg ételhez jusson. A görög nőt egy évvel ezelőtt bocsátották el egy kekszgyárból. Azóta rá van utalva Andreasz atya és a jó szándékú emberek könyöradományaira. Katarina hiába keres, nem talál állást. "Még reklámkihordókra sincs szükség" - mondja. "Görögországnak befellegzett."

Szpürosz Xaplanterisz is már egy éve jár ételért Andreasz atyához. "A szükség hozott ide" - magyarázza a 62 éves férfi, aki egy Hilton hotel raktárában dolgozott korábban. "Rossz érzés, de mit tegyek? Egy fillérem sincs" - teszi hozzá a pecsétes felsőt és rongyos nadrágot viselő Xaplanterisz.

A feldühödött görögök immár hetek óta tüntetnek a parlament épülete előtt. Ilyenkor előkerülnek a hangszórók, a lobogók, a kövek és a Molotov-koktélok. A kamerák kereszttüzében ők, a hangoskodók állnak, míg azok, akik a sötét sikátorokban várják sorsuk jobbra fordulását, rejtve maradnak. Andreasz atya és társai velük foglalkoznak - az egyre növekvő szegénytömeggel, amelyről a csaknem 400, ételt is osztó parókia gondoskodik.

Andreasz atyáék naponta háromszor adnak ételt a szűkölködőknek. Délben átlagosan 2000, délután 1200, míg este 1000 ember érkezik. A segítők próbálják biztosítani, hogy ne mindig ugyanazok jussanak táplálékhoz. Az éberségre pedig szükség van, mert "a rászorulók száma megugrott" - mondja egy önkéntes, aki szerint számuk mintegy 30 százalékkal nőtt az utóbbi hónapokban.

Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság nyomására múlt héten sikeresen keresztülvitt egy újabb, 78 milliárd euró értékű megszorító és privatizáló csomagot. Gazdasági szakértők szerint Görögország csak ezen eszközök segítségével menekülhet meg az azonnali államcsődtől - az euró pedig a megsemmisülést jelentő szakadéktól. Mások úgy látják, hogy Papandreu halálra éhezteti országát. "Az emberek félnek, félnek a bizonytalan jövőtől" - mondja Szavasz Robolisz, egy 65 éves közgazdászprofesszor, aki szerint különösen az alkalmazottak vannak így, akikre igazságtalanul nagy adóterhek hárulnak.

Eközben a szűk felső réteg ott csal adót, ahol tud. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint évente 40 milliárd eurótól fosztják meg így a hatóságokat. A görög központi bank 15-20 milliárd euróra becsli a veszteségeket. A következményektől való félelemnek pedig nyoma sincs: "Soha egyetlen embert nem láttam, akit adócsalás miatt zártak volna börtönbe" - magyarázza Panosz Kazakosz politológus.

A görögöknél pedig lassan betelik a pohár. Robolisz szerint a kormány már időtlen idők óta ígéri a rendszer megváltoztatását, de idestova 30 éve nem történt semmi. "Csak az irhájukat mentik ezekkel a kijelentésekkel" - füstölög a közgazdászprofesszor.