"Máris 1,6 milliárd ember él vízhiányos területeken, és gyorsan elérhetjük a kétmilliárdot, ha nem történik változás" – áll az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI) által hétfőn közösen kiadott jelentésben. "Ha megtartjuk a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatot" és "a jelenlegi élelmezési rendszereket", ha "a gyorsuló városiasodás" folytatódik, "a mezőgazdaság számára szükséges vízmennyiség, amely ma 7130 köbkilométer, 70-90 százalékkal megnő 2050-ig, ha akkor 9 milliárd embert kell ellátni élelemmel" – figyelmeztet a stockholmi Víz Világhete megnyitója alkalmából közzétett dokumentum.

Máris a világ sok mezőgazdasági térsége, például Észak-Kína alföldjei, az indiai Pandzsáb vagy az amerikai Közép-Nyugat eljutott vízellátása határaihoz vagy közel van ehhez a ponthoz. Ehhez járulnak még az általános felmelegedés okozta gondok, amelyek tovább súlyosbítják a szárazságot és az árvizeket. Ez utóbbiak csak Afrikában azzal a veszéllyel járnak, hogy az évszázad végéig 15-30 százalékkal csökken a mezőgazdasági termelés. Az UNEP által javasolt megoldás a megközelítési mód megváltoztatását javasolja. "A élelmiszertermelő rendszerekről a több szolgáltatást lehetővé tévő agro-ökoszisztémákra kell áttérni" a jelentés szerint.

AP

Közös környezetvédelmi és mezőgazdasági programok megvalósítása révén lehetővé válik a mezőgazdasági termelés növelése a természeti erőforrások, köztük a víz megóvásával és a különböző ökoszisztémák védelmével. A megoldások között szerepel a mezőgazdasági kultúrák adaptálása a megváltozott éghajlati körülményekhez, az öntözési technikák javítása, a nedves övezetek védelme és a kistermelőknek a csapadékhiány leküzdésében nyújtott segítségképpen kis tározómedencék létrehozása a forróégövi országokban. A faültetés révén nemcsak az üvegházhatású gázok ellen lehet küzdeni, de segíteni lehet a felszín alatti vízkészletek utánpótlását, és harcolni lehet a talaj kiszáradása ellen is.

A jelentés által javasolt módszerek között szerepel a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a kertészet közös energiagazdálkodása a vízkészletek megóvása érdekében. A kormányok, a gazdák, a helyi lakosság és a szakértők közötti jobb együttműködésnek egyensúlyt kell teremtenie a gazdaság és a környezet szükségletei között, anélkül, hogy elfeledkeznénk a szegény népességek sorsának javításáról – áll a jelentésben.