Amerikai kutatók szerint az évszázad végére annyira sok oxigént veszíthetnek a természetes vizek, hogy az a teljes vízi ökoszisztémát felboríthatja, a globális hatása pedig sokáig visszafordíthatatlan lesz.
Készülődés a világvégére vagy cselekvés annak reményében, hogy még helyreállíthatunk valamit a polikrízis sújtotta világból, legyen az erdő, lebetonozott egykori zöldterület, helyi közösség vagy épp csak saját mentális tartalékaink – ezekről a kérdésekről is beszél Litkai Gergely humorista a zCast 2026 tavaszi évadnyitó adásában. A podcast immár kilencedik évadnak fókuszába a regenerációt húzta Zsolnay-Fait Federika házigazda, akinek arról is vall a humorista, hogy pontosan mi indította el a fenntarthatóbb életmód irányába, hogyan próbál regenerálni a Mátrában egy kis területet, és miért csináljuk/csináltuk rosszul a fenntarthatóságot. Hogy jönnek ide a kivipálinkával kapcsolatos kihívások és a GDP-adatot magyarázó Nagy Márton?
Az éghajlatváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint a fák ültetése – mutat rá egy friss kutatás. A természetes szárazföldi élőhelyek helyreállítása sokkal kevesebb szén-dioxidot képes eltávolítani a levegőből, mint azt a korábbi modellek sugallták. A kutatók szerint most az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban csökkenjen a kibocsátások mértéke.
Könnyebb lehet majd kilövési engedélyt kérni a farkasokra, miután levették a szigorúan védett fajok listájáról. Ez persze nem lesz kötelező mindenkinek, az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy továbbra is jobban védik a nagyragadozót. A lépést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, akinek két éve tépte szét a póniját egy vad.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Erős mondatokkal szidta a Facebook alapítója az Apple zárt ökoszisztémáját, mondván, az sokszor akadályt gördít eléjük. Hogy mennyire tele a hócipője ezzel, azt nem éppen ezekkel a szavakkal fogalmazta meg egy élő beszélgetésben.
Tengerbiológusok szerint egy gyorsan terjedő, még ismeretlen kórokozó állhat a fekete tengeri sünök gyors pusztulása mögött, ami végső soron komoly hatással lehet a korallok egészségére.
A németországi Alfred Wegener Intézet kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen állapotban vannak a sarki jégtáblák alján növő algák. Az eredmény duplán meglepte őket.
Majd’ megduplázzák a védett területek számát, és jelentősen megemelik a szegény országoknak természetvédelmi céllal juttatott támogatások összegét, többek között erről állapodtak meg az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján Montrealban. A történelminek minősített megegyezés kiterjed az öslakosok jogainak biztosítására is.
Egy új felfedezés arra világít rá, hogy a tengerek mélye tele lehet meglepetésekkel.
Összesen 486 olyan publikációt néztek át a tudósok, amiben a szakemberek a hangyák számát igyekeztek megbecsülni. Ezek alapján jóval több ilyen élőlény lehet a Földön, mint azt korábban gondolták.
Megnéztük, hogy mit tud most egy Huawei okostelefon – és ami mögötte van.
A pazarlás, a szennyezés és a túlfogyasztás miatt már nem lehet arra számítani, hogy a vízkörforgás örökké biztosítani fogja a vizet.
Paul Davies, az Arizonai Egyetem asztrobiológusa szerint ha a Földön kívül van bármilyen élet, annak komplexitásához a vírusok is hozzájárulhatnak.
Egy ausztrál kutatás a globális madárpopuláció egyedszáma mellett az állatok életmódját is vizsgálta. A madarak számának ismerete tükrözheti az ökoszisztéma állapotát.
A jaguárok már hetven éve kihaltak Argentínának ezen a részén, pedig az ökoszisztémának szüksége lenne a ragadozókra.
Hosszú távon is megmaradnak azok a káros hatások, amelyeket ausztrál kutatók figyeltek meg a Prozac hatóanyagával szennyezett vízben lévő halaknál.
Szakértők amiatt aggódnak, hogy milyen feszültségeket szül és hogyan változtatja meg a folyó környezetének ökoszisztémáját a beruházás, amelyet Kína a karbonsemlegesség elérésére hivatkozva valósítana meg.
Tenger alatti hőforrásokhoz köthető – a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta – ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói.
2020 volt az az év, amikor alapvető kérdések kerültek mérlegre és alapvető kérdéseket kellett újragondolnunk, írja filmrendező-forgatókönyvíró szerzőnk.
