Barroso: története legnagyobb válságát éli az unió

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke kijelentette: “Évtizedek óta nem látott bizalmi válsággal kell megküzdenie Európának”. Az Európai Parlament plenáris ülése előtt arról is beszélt, Görögország eddig is tagja volt és ezután is az eurózóna tagja marad. A görög gazdaság megmentése azonban nem egy sprint, hanem egy maratonfutás lesz. Megállapítását a görögök kapcsán a képviselők tapssal fogadták. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha az uniós gazdasági integráció nem mélyül tovább, az a 27 tagú szervezet széttöredezéséhez vezethet.

Az ülésen, amelyen az EP-képviselők mellett az EB mind a huszonhét biztosa részt vett, Barroso óvott a politikai, gazdasági problémákra gyakran felmerülő populista válaszoktól, amelyekre alapozva egyesek az unió egyik alapértékét a polgárok szabad mozgást korlátoznák.

A jelenlegi válságból való kilábaláshoz elengedhetetlennek nevezte a 440 milliárd eurós átmenti válságalap (EFSF) átalakítását, amelyről a német szövetségi parlamentben ma szavaznak. Emellett az EB elnöke szerint a 2013 után életbe lépő végleges krízisalap (ESM) véglegesítése is egyre égetőbb.

Új elemként bukkant fel Barroso beszédében, hogy az Európai Tanács döntési mechanizmusát kritizálta. “Nem jó, hogy a leglassabb tagállamok diktálnak az előre menni kívánóknak” – utalt a tanácsüléseken a legtöbb kérdésben megkövetelt egyhangúságra a döntések során. Fontos a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása, de nincs joga visszafogni a többség fejlődését a visszamaradónak – tette hozzá az elnök.

Az előre vezető utat a közös európai kötvénykibocsátásban és a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésében nevezte meg – amelyeket előnyösnek nevezett az egész közösségre nézve. A tranzakciós adó kapcsán a pénzügyi szektor “hozzájárulásának” fontosságát hangsúlyozta.

A felelősség és a szolidaritás Barroso szerint önmagában már nem elég, növekedésre és befektetésekre van szükség. Ezért felszólította a tagállamokat a pénzügyi mozgásterük kihasználására és strukturális reformokra. A válság legaggasztóbb ismérvei közt a fiatalok munkanélküliséget emlegette, a statisztikák szerint ugyanis ötből egy fiatal nem talál munkát az unióban.