Juszuf Raza Gilani miniszterelnök rendkívüli gyűlést hívott össze csütörtökre, hogy a kormány híveivel és az ellenzéki pártokkal együtt döntsön a válságkezelésről. A kormány a lehetséges szövetségeseket térképezi fel, a fővárosban felpezsdült a diplomáciai élet, és több kínai, illetve szaúd-arábiai tisztségviselő fordult meg a pakisztáni vezetőknél.

Az utóbbi napok eseményei nagy vihart kavartak a pakisztáni média berkeiben, ahol már odáig fajult a helyzet, hogy egy hírcsatorna háborús dalt játszott le, és számos beszélgetős műsorban azt firtatták, miként reagáljon Iszlámábád, ha az Egyesült Államok támadást indít. Több nyugalmazott katonai vezető kemény hangon követelte a kormánytól, hogy mielőbb szakítsa meg a kapcsolatot a nem is olyan rég még szövetségesként számon tartott Egyesült Államokkal.

Az ehhez hasonló kirohanások egyre gyakoribbak Pakisztánban azóta, hogy Mike Mullen, az amerikai egyesített vezérkar főnöke kijelentette: a törzsi területeken működő szélsőséges Hakkani-hálózat a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) kiterjesztett karjaként működik. Mullen azt is hozzátette, hogy az ISI segítette a csoportot az afganisztáni amerikai nagykövetség elleni támadás végrehajtásában. Az országszerte nagy felzúdulást kiváltott vádakat Iszlámábád visszautasította.

"Miért nem szüntetjük meg egyszerűen a diplomáciai kapcsolatokat?" - kérdezte Suja Hanzada nyugalmazott ezredes kedden a Dunja TV beszélgetős műsorában. 

AP

A Geo hírcsatorna a "Megtámadja-e az Egyesült Államok Pakisztánt?" kérdéssel indította egyik hétfői programját. Hamid Mir műsorvezető arra a kérdésre keresett választ Aszma Dzsahangirtól, a legfelsőbb bíróság ügyvédi kamarájának elnökétől, hogy mi történne, ha egy amerikai támadás okán Pakisztán lezárná a NATO Afganisztánba vezető utánpótlási vonalait. Dzsahangir azonban nem hagyta magát provokálni, és figyelmeztette Mirt, hogy egyelőre semmiféle támadásról nincs szó, valamint fontosabb lenne inkább a megromlott kapcsolat okát feltárni.

A műsor egyik korábbi vendége, Abul Kajum altábornagy lehetségesnek nevezte az amerikai támadást. Mikor egy másik részvevő, Faruk Szalím elemző és újságíró bírálta a helyi médiát, mert az "még több olajat önt a tűzre", Kajum közbevágott, és azt mondta, hogy Mike Mullen állítása sértés volt az egész nemzetre nézve. "Nem lehet bennük megbízni" - mondta az altábornagy az amerikaiakról. "Az árulás nagy múltra tekint vissza náluk."

Egy másik beszélgetős műsorban Hamid Gul, az ISI egykori vezetője álruhába bújtatott áldásnak nevezte az amerikai fenyegetést, mivel egyesítette az egész nemzetet. Gul szerint Washington a szárnysegéd szerepét szánja Indiának Afganisztánban, és tetteivel "a harmadik világháború kitörését kockáztatja".

Enver Baig volt képviselő úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok fenyegető kijelentései kötőanyagként szolgáltak a politikai pártok között. Baig egy széles körben hangoztatott véleményt hozott fel, amikor azt mondta, hogy szerinte a választások előtt Washington a lehető legjobb helyzetben akar kihátrálni Afganisztánból, ezért mutogat Pakisztánra. A közvélemény az amerikaiak ellen van, annak ellenére, hogy Washingtonból érkeznek a legjelentősebb segélyek Pakisztánba - mutatott rá Baig. "Az Egyesült Államok képtelen volt ezt a maga javára fordítani", mert az amerikaiak meglehetősen gyengén kommunikálnak Pakisztánban - magyarázta.