szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Belgrád nem tart attól, hogy a restitúciós törvénnyel kapcsolatos budapesti vélemények és a melegek belgrádi felvonulásának betiltása befolyással lenne az Európai Bizottság október 12-i jelentésére, amely Szerbia tagjelölti felkészültségével foglalkozik.

Bozidar Djelic, a szerb kormány integrációs ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettese szerdai televíziós nyilatkozatában kifejtette, hogy a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény nem diszkriminatív, s amikor tervezet formájában véleményezésre megküldték az Európai Bizottságnak, akkor semmi ilyen jellegű észrevétel nem hangzott el.

"Az uniós országok nagyköveteinek múlt csütörtöki tanácskozásán Magyarország felvetette ezt a problémát, Vincente Deger, az EU belgrádi képviseletének vezetője pedig arra emlékeztetett, hogy nincs egységes uniós modell a vagyon-visszaszármaztatásra és kárpótlásra, Németország nagykövete pedig azt mondta, hogy ez Szerbia belügye" - hangsúlyozta Djelic. Djelic szerint számítani lehet arra, hogy a magyar kormány az európai fórumokon "melegen tartja" ezt a kérdést.

A szerb politikus hangsúlyozta továbbá, hogy a szerb parlamentben nincs meg a többség ahhoz, hogy "egyenlőségjelet tegyenek azok közé, akik a fasizmus áldozatai voltak és azok közé, akik az adott pillanatban fegyveresen a fasizmus oldalán álltak".

Djelic bejelentette, hogy "az elkövetkező hetekben folytatják a tárgyalásokat a magyar kisebbség képviselőivel, azért, hogy bebizonyítsák: a törvény alkalmazása során semmilyen diszkrimináció nem lesz". A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) már a törvény elfogadását követően kérte Tadic elnököt, hogy ne írja alá azt, miután pedig a szerb elnök mégis kézjegyével látta el hétfőn, a VMSZ bejelentette: az alkotmánybírósághoz fordul és kéri a törvény alkotmányossági felülvizsgálatát, illetve hatályon kívül helyezését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!