Norvég kutató: nagyobb a szennyezés Fukusimában, mint gondolták

A márciusi fukusimai atomkatasztrófa kétszer több radioaktív anyagot juttatott az atmoszférába, mint a japán hatóságok becsülték, vagyis 40 százalékát annak, amennyi a csernobili nukleáris baleset során a légkörbe került - állapítja meg jelentésében egy norvég intézet kutatója.

Azt, hogy sokkal több 137-es radioaktív céziumizotóp kerül az atmoszférába, mint gondolták, a világ legkülönbözőbb helyein felállított érzékelők jelzik. Andreas Stohl, a norvég légkörkutató intézet munkatársa szerint a japán kormány becslése csak Japánban mért értékeken alapult, és nem számolt a tenger felé kiszökött szennyeződéssel.

Stohl tanulmánya nem foglalkozott azzal, hogy a sugárzásnak milyen hatása van az emberek egészségére. A Cézium 137-es veszélyes, mert évtizedekig fennmarad a környezetben, és sugárzása rákkeltő.

A fukusimai baleset hosszú távú hatásai nem egyértelműek, mert nehéz mérni, hogy az emberek mekkora sugárzást szenvednek el. A szennyezés mértékét csak nagyon pontatlanul lehet megbecsülni, így ha valaki kétszeres céziummennyiséget számol, akkor az nem számít nagy különbségnek - mondta a kutató.

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.