„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
A márciusi fukusimai atomkatasztrófa kétszer több radioaktív anyagot juttatott az atmoszférába, mint a japán hatóságok becsülték, vagyis 40 százalékát annak, amennyi a csernobili nukleáris baleset során a légkörbe került - állapítja meg jelentésében egy norvég intézet kutatója.
Azt, hogy sokkal több 137-es radioaktív céziumizotóp kerül az atmoszférába, mint gondolták, a világ legkülönbözőbb helyein felállított érzékelők jelzik. Andreas Stohl, a norvég légkörkutató intézet munkatársa szerint a japán kormány becslése csak Japánban mért értékeken alapult, és nem számolt a tenger felé kiszökött szennyeződéssel.
Stohl tanulmánya nem foglalkozott azzal, hogy a sugárzásnak milyen hatása van az emberek egészségére. A Cézium 137-es veszélyes, mert évtizedekig fennmarad a környezetben, és sugárzása rákkeltő.
A fukusimai baleset hosszú távú hatásai nem egyértelműek, mert nehéz mérni, hogy az emberek mekkora sugárzást szenvednek el. A szennyezés mértékét csak nagyon pontatlanul lehet megbecsülni, így ha valaki kétszeres céziummennyiséget számol, akkor az nem számít nagy különbségnek - mondta a kutató.
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az OKSZ főtitkára szerint a kiskereskedőket hasonló ideológiai előítéletek sújtják, mint az 1960-as években.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.