Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Jórészt békésen zajlott le a szerdai londoni diáktüntetés, amelyet az emelkedő egyetemi tandíjak és a szociális juttatások lefaragása elleni tiltakozásul hirdettek meg a szervezők.
A megmozdulást, amelyen a rendőrség becslése szerint kétezren vettek részt, hatalmas rendőri készültség előzte meg és kísérte. A demonstráció rendjére lovas egységekkel megerősített, négyezer fős rendőri alakulat ügyelt, vagyis a kivezényelt rendőrök száma kétszeresen haladta meg a tüntetőkét. A szervezők előzőleg tízezer fős részvételre számítottak.
A Scotland Yard ezúttal semmit nem bízott a véletlenre. Tavaly decemberben egy hasonló diáktüntetés az utóbbi évek egyik legsúlyosabb zavargásába torkollt - a tüntetők még Károly brit trónörökös és felesége autóját is megtámadták -, és akkor a rendőrséget az a vád érte, hogy nem vonultatott fel elégséges erőt a randalírozók megfékezésére.
Szerdán a londoni egyetemi negyedből a City felé vonuló tömeget minden oldalról szoros rendőri gyűrű fogta körbe. A rendőrség még a tüntetés kezdete előtt határozott megfogalmazású röplapokat osztott ki a demonstrálóknak, figyelmeztetve őket arra, hogy a legkisebb rendbontásra is azonnal erő alkalmazása és őrizetbe vétel lesz a válasz. A figyelmeztető röplap szerint az is rendbontásnak számított, ha a diákok egy nagyobb csoportja letér az előre egyeztetett és engedélyezett útvonalról.
Erre egyetlen helyszínen volt példa: a Trafalgar-téren, Nelson tengernagy híres szobrának tövében néhány tucatnyian sátrakat vertek fel és megpróbáltak letáborozni, de a rendfenntartó alakulatok gyorsan felszámolták az alkalmi tábort, és húsz személyt őrizetbe vettek.
A Scotland Yard előre közölte azt is, hogy - Nagy-Britanniában most először - a tüntetés rendjére ügyelő karhatalmi erők egy része elvi felhatalmazást kapott gumilövedékek bevetésére. Ezzel az eszközzel azonban csak kis számú, külön kiképzett rendőrt szereltek fel, és ők sem kísérték közvetlenül a London utcáin vonuló tömeget, hanem csak készenlétben álltak a kijelölt rendőrőrsökön.
A brit rendőrség Angliában, Walesben és Skóciában még soha nem alkalmazott tömegoszlatásra gumilövedéket. A Nagy-Britanniához nem tartozó, de vele együtt - a brit korona fennhatósága alatt - az Egyesült Királyságot alkotó Észak-Írországban azonban a szektariánus villongások évtizedeiben rendszeresen használtak gumilövedékeket a zavargások megfékezésére. A gumilövedékek nagy-britanniai alkalmazása a tavaly decemberi súlyos zavargások nyomán merült fel.
A londoni parlament akkor tartott vitanapot és szavazott az egyetemi felső tandíjhatárok emeléséről. A parlament környékén összegyűlt több tízezres tömeg a végszavazás előtt is már többször keményen összecsapott a rendőri erőkkel, a tandíjhatár megemelését jóváhagyó szavazás után azonban elszabadultak az indulatok, és a tüntetők törni-zúzni kezdtek. Sokan átvonultak a londoni West End híres - és a karácsony előtti időszakban különösen zsúfolt - bevásárlónegyedébe, és a Regent Streeten, valamint az Oxford Streeten több elegáns üzletet is feldúltak, számos kirakatot betörtek.
A Regent Streeten éppen akkor haladt el Károly trónörökös - II. Erzsébet királynő legidősebb fia - és felesége, Kamilla cornwalli hercegnő, akiknek autóját a tüntetők szintén megtámadták. A támadók megrugdosták a jármű oldalát, a kocsihoz egy festékesdobozt vágtak, betörték egyik ablakát, és az ablakon keresztül valaki egy bottal meg is szúrta a trónörökös hitvesét. A hercegi pár nem sérült meg, de évtizedek óta ez volt a legsúlyosabb támadás a brit királyi család tagjai ellen.
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az M1-es autópálya és Esztergom között tervezett M100-nak 2021-ben egyszer már nekifutottak.
Két óra alatt sikerült lehozni a férfit.
Megvédte a kormány egyedi döntéseit a külügyminiszter.