A sötét lelkű hiphopmogul partijain fehér volt a kötelező viselet
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
A kérdést rajta kívül Alexander Alvaro német liberális, Sophie in 't Veld holland liberális, Rui Tavares portugál zöldpárti, Judith Sargentini holland zöldpárti, Claude Moraes brit szocialista, valamint Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista EP-képviselő jegyzi. Közülük López Aguilar az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) az elnöke.
A kérdés benyújtói arról is érdeklődtek az Európai Bizottságnál, vagyis az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézményénél, hogy az Európai Parlament felszólításának megfelelően elkészítette-e elemzését az áprilisban elfogadott új magyar alkotmányról. "Már az írásbeli kérdés benyújtásának ténye is jelzi, hogy a magyar EU-elnökség lezárása után sem csökkent a nemzetközi érdeklődés a magyarországi politikai események iránt. A Fidesz nem számíthat arra, hogy az Európai Unió háta mögött bonthatja le a magyar demokráciát" - hangsúlyozta a kezdeményezés kapcsán Tabajdi Csaba.
Az új magyar alkotmányról idén július 5-én elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja felül és elemezze az új Alaptörvényt, valamint a jövőben elfogadandó sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy azok összhangban állnak-e a közösségi vívmányokkal, különösen az EU alapjogi chartájával, valamint az uniós alapszerződés szövegével és szellemével - idézték fel kérdésfeltevő képviselők.
Emlékeztettek arra, hogy az állásfoglalás elfogadása óta a magyar parlament kormánypárti többsége hat sarkalatos törvényt elfogadott - köztük az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról, az információszabadságról, az alapvető jogok biztosáról és az Állami Számvevőszékről szóló törvényt -, valamint több más javaslatot is benyújtott, vagy be készül nyújtani.
Az írásbeli kérdés megfogalmazó EP-képviselők szerint a választási törvény, illetve a bíróságok igazgatásáról és a bírók jogállásáról szóló törvény tervezete "ismét kétségeket ébresztett azzal kapcsolatosan, miszerint az Orbán-kormány betartja-e nemzetközi kötelezettségeit és az EU demokratikus alapelveit". Mint Tabajdi közölte, felhívták az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy az igazságügyi rendszert érintő tervezett átalakítások vitákhoz vezettek az igazságügy függetlenségét illetően. Javasolták a brüsszeli testületnek, hogy az értékelés során vegyék figyelembe az európai alapjogi chartának a védelemhez való jogról és a tisztességes igazságszolgáltatási eljárásról szóló cikkeit.
Az írásbeli kérdésre az Európai Bizottságnak két héten belül kell választ adnia.
