Az uniós munkavállalók nem értenek egyet azokkal a takarékossági intézkedésekkel, amelyeket az EB uniós adminisztrációért felelős tagja, Maros Sefcovic dolgozott ki, és elfogadásuk esetén 2013-tól lennének érvényesek.    

Ezek szerint 2020-ig egymilliárd eurót faragnak le az adminisztráció költségvetéséből, és ennek érdekében öt százalékkal csökkentik az uniós alkalmazottak létszámát, 37 és fél óráról 40-re emelnék a munkahetet, a nyugdíjkorhatár pedig 63-ról 65 évre módosulna. A munkavállalókat képviselő 11 szakszervezet visszautasítja a feltételeket és további tárgyalásokat követel. Sefcovic azonban azt állítja, hogy mindenben a szabályoknak megfelelően járt el, s nincs lehetőség további egyeztetésekre.

"Amennyiben Sefcovic nem ül újra tárgyalóasztalhoz, akkor sztrájkot indítunk" - idézte Felix Geradont, az Union Syndicale főtitkárát az uniós ügyekre szakosodott brüsszeli EUobserver. 

Nincs könnyű helyzetben az EB. Eddig ugyanis mindig kiállt az intézmények alkalmazottainak nagyvonalú munka- és bérfeltételei mellett, amelyek messze előnyösebbek a tagállamokban dolgozó munkavállalókénál. 

Most azonban Brüsszel két tűz közé került. Miközben elismeri, hogy a nemzetközi posztokon indokoltak a pluszjuttatások, egyebek között a kiemelkedő képességek, a nyelvismeretek miatt, egyúttal a "kasszáért" felelős tagállamok érvelése előtt is meg kell hajolnia.

Ez pedig úgy hangzik, hogy a gazdasági és pénzügyi válság idején senki sem kerülheti el, hogy szorosabbra húzza a nadrágszíjat. Tizenhét tagállam múlt héten kibocsátott közleménye szerint ráadásul az eddigi bizottsági megtakarítási tervek sem mennek elég messzire, a hazai közszolgákat sokkal nagyobb mértékben sújtják a takarékossági intézkedések, ezért ők nagyobb mértékű szolidaritást követelnek.