A listán szereplő városokban, amelyekben jelentős számú magyarság él, ha a költségvetési lehetőségek engedik, a következő hónapokban újraindul a konzuli szolgálat - mondta a szolgálatot irányító államtitkár a tárca háttérbeszélgetésén, hozzátéve, "keressük az anyagi feltételeket".

Bába Iván azt is elmondta, hogy a Külügyminisztérium a közelmúltban, elsősorban a szomszédos országokban jelentős létszámbővítést hajtott végre a konzuli hálózatban, és csak egy missziót zártak be a nigériai Abudzsában tavaly ősszel. A brazíliai Sao Paulóban a napokban nyílt magyar konzuli iroda.

Az államtitkár elmondta, hogy a külföldön állomásozó konzulok sok más teendő mellett bajba jutott magyar állampolgárok megsegítésével is foglalkoznak, így például közreműködnek útlevelek pótlásában és a balesetekből adódó feladatok ellátásában. 

Szerinte a konzulok munkájával kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. Ezeket részben eloszlatva elmondta: a konzul nem tudja a magyar állampolgárok helyett a kiszabott büntetéseket és bírságokat befizetni, nincs lehetősége az adott országban hozott döntéseket vitatni vagy megváltoztatni, nem kezdeményezheti magyar állampolgárok szabadon bocsátását és nem láthatja el azok jogi képviseletét. Arra sincs lehetősége, hogy ügyvédek tiszteletdíját és orvosi kezelések díját megtérítse vagy megelőlegezze, nem tud közreműködni munkavállalási engedélyek beszerzésében, és nem jár el családügyi vitákban sem. Kitért arra, hogy a hazautazás költségét csak végső, úgynevezett különös méltánylást igénylő esetekben - például külföldön rekedt kiskorúak esetében - tudja megelőlegezni a konzul.

Bába Iván szerint az évi 3 milliárd forintos bevételt hozó konzuli hálózat tevékenységi köre bővül, elsősorban a globális utazási igények növekedésével. Megjegyezte, hogy Oroszországból - a tehetős középosztály létrejöttével - a kiutazó turizmus az elmúlt két évtizedben megsokszorozódott (az Európába beutazó oroszok egy része Magyarországtól kér schengeni vízumot). Az államtitkár arra is kitért, hogy a legtöbb konzuli ügy jelenleg a szomszédos országokban fordul elő az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban. Elmondta, hogy január 1-je óta 76 ezer ilyen kérelmet nyújtottak be, s ebből több tízezres a nem a Magyarországgal szomszédos térségekből jelentkezők száma. Névmódosítást 32 ezren kértek - tette hozzá.

F. Tóth Gábor, a konzuli főosztály vezetője elmondta: a vízumkiadások területén 10-15 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben az ügyek száma, a klasszikus konzuli ügyek száma pedig megkétszereződött. A konzulátusok tavaly mindkét csoportban 380 ezer ügyet intéztek, ezt a számot idén már júliusban elérték. Ebben a növekedésben alapvetően a turizmus bővülése játszik szerepet - tette hozzá.

Bába Iván az úgynevezett mobil konzuli csoportról is szólt. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén további konzult küldenek a helyi konzulátus megerősítésére, így történt ez a közelmúltbeli egyiptomi buszbaleset esetén is, amikor a két kairói magyar konzul mellé Budapestről a legelső repülőgépjárattal egy harmadik konzult rendeltek.

Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar állampolgárok azokban az országokban, ahol nincs magyar konzul, bármely EU-tagállam konzuli szolgálatához fordulhatnak segítségért. Az uniós polgárok kölcsönös védelmével kapcsolatos jog azonban csak a bajba jutás eseteire értendő.

F. Tóth Gábor hozzátette: a lehető legszélesebben próbálják értelmezni a bajba jutás fogalmát, hogy segíthessenek a magyar állampolgároknak. Elmondta, ha valakinek például ellopják külföldön a pénzét, akkor az esetek több mint 90 százalékában, a hozzátartozókat megkeresve, a konzul anyagi segítséget tud keresni és találni. Súlyos érdeksérelem esetén, amikor már semmilyen más lehetőség nincsen, visszatérítendő, köztartozásként behajtható konzuli kölcsön is nyújtható - tette hozzá a konzuli főosztály vezetője.