Rácz Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt mondta, Kína a világ "komplex erőrangsorában" a második az Egyesült Államok után. Mint fogalmazott, Kína "komplex új hatalom", s nem csak a gazdasági és katonai mutatók alapján. Felhívta a figyelmet arra, hogy elmúltak azok az idők, amikor még a katonai erő határozta meg egy országnak a nemzetközi erőtérben elfoglalt helyét.

A katona- és biztonságpolitikai szakértő rámutatott: Kína - ahogy ereje növekedésével a világban terjeszkedik - egyre többször kerül konfliktusba a legkülönbözőbb szereplőkkel és területeken. Megjegyezte, hogy a kínaiakat "pragmatikus céltudatosság" jellemzi, miközben Peking határozott érdekérvényesítését és önálló véleményalkotását sokan arroganciának fogják fel. Az egyetemi kutató szerint a Nyugat a régi megcsontosodott előítéletekkel viszonyul ehhez a gyorsan változó országhoz, "az európai közvélemény félre van tájékoztatva".

Hernádi András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tanácsadója arról beszélt, hogy a legfontosabb mutatók alapján Kína az utóbbi két évben is növelte befolyását a világban. Egy amerikai közgazdász jóslatát idézve azt mondta, 2024 és 2030 között Kína lesz a G1, a világ vezető komplex hatalma. Utalt rá: Kína a 2008-as pénzügyi válság után rákényszerült, hogy ne kifelé, hanem befelé építkezzen, így jelentős belső fejlesztések kezdődtek.

Elmondta, hogy Kína a nemzeti össztermék tekintetében Japánt megelőzve már a második a világon az Egyesült Államok után. Kínában előretör a magánszektor, és a munka termelékenysége gyorsan növekszik. Az ország rohamtempóban fejleszti vasútvonalait és légi közlekedését, hajóépítésben már világelső, a belső autópiac mérete pedig meghaladja az amerikait. Elmondta, hogy a világ 500 vezető cége közül 61 kínai, és a 10 vezető vállalatból 3 kínai.

Juhász Ottó egykori pekingi nagykövet arról szólt, hogy a hidegháború vége óta nem jött létre új világrendszer, "mindenki keresi a helyét". Megemlítette, hogy a kínai politikai nyelvben van egy új kifejezés: az "újonnan feltörekvő nagy piaci országok" csoportja. Kína mellett ebbe a laza csoportosulásba tartozik Oroszország, India és Brazília - tette hozzá.

A szakértő kifejtette: Kína érdekelt az euró stabilitásában, ugyanis annak összeomlása esetén egyetlen nemzetközi valuta maradna, az amerikai dollár, ez viszont nem érdeke Pekingnek. Hozzátette, a jüannak még legalább 20 év kell ahhoz, hogy nemzetközi fizetőeszközzé váljon, bár korlátozott mértékben már ma is ekként funkcionál.

A nyugalmazott nagykövet kifejtette: álkérdésnek érzi azt, hogy Kína mennyiben kommunista ország, Peking ugyanis bel- és külpolitikáját egyaránt dezideologizálta, s a nemzeti érdek alapján alakítja azokat.