Az ellenzék fő erejét adó, nemzeti konzervatív PiS elnöke a múlt héten jelentette be, hogy pártja harcot indít a halálbüntetés visszaállításáért, bár ezt tiltják a Lengyelország által aláírt nemzetközi egyezmények, köztük az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződés. A párt a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés esetében módosítaná a büntető törvénykönyvet. "Szuverén ország vagyunk, jogunk van önállóan dönteni" - hangoztatta Kaczynski. Néhai ikertestvére, a tavalyi szmolenszki légikatasztrófa áldozatául esett Lech Kaczynski igazságügyi miniszterként - igaz, még az EU-csatlakozás előtt - szintén követelte a halálbüntetés visszaállítását.

Kaczynski a választásokat követő pártszakadás után állt elő elgondolásával, megfigyelők szerint azért, mert attól tart, hogy a PiS-ből azóta kizárt, Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter, európai parlamenti (EP) képviselő vezette volt képviselők elveszik pártjától a "lengyelek biztonságának őre" szerepét, és ezzel együtt elhódítják tőle a kemény jobboldali választói réteget is - írta a Gazeta Wyborcza.

XVI. Benedek pápa legutóbb a római Szent Egidius Közösség konferenciáján szólalt fel a halálbüntetés ellen. A "Halálbüntetés nélküli világért" és "Nincs igazságosság élet nélkül" jelmondattal megtartott találkozón több mint húsz igazságügy-miniszter vett részt. A közösség alapítója, Andrea Riccardi azóta miniszter lett a Mario Monti által vezetett új olasz szakértői kormányban.

Kaczynski szerda este a lengyel televízióban a pápa állásfoglalását kommentálva kijelentette: "Mi a hívő emberek pártja vagyunk, magam is hívő vagyok, de a saját felelősségünkre politizálunk, és jogom van más nézetet képviselni." A katolikus egyház ma ellenzi a halálbüntetést, bár korábban bizonyos esetekben megengedhetőnek tartotta. II. János Pál pápa az Evangelium vitae című 1995-ös enciklikájában gyakorlatilag szintén kizárta a halálbüntetést. A katolikus egyház jelenleg érvényes katekizmusában az áll, hogy az egyház csak abban az esetben nem zárja ki a halálbüntetést, ha "az az egyetlen lehetséges módja az emberi élet eredményes védelmének egy igazságtalan támadóval szemben".

A PiS elgondolásától a lengyel püspökök többsége elhatárolódik. "Az Úristen az élet adója, még ha az ember azt eltékozolja is, és csakis ő veheti el az életet" - jelentette ki Kazimierz Nycz bíboros, varsói érsek. Hasonlóképpen nyilatkozott Slawoj Leszek Glódz gdanski érsek-metropolita, Wieslaw Mering wloclaweki megyés püspök és Wojciech Polak püspök, a lengyel püspöki konferencia főtitkára is.

Csupán Józef Michalik przemysli érsek, a püspöki kar elnöke kerülte el az egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy az egyház elítéli-e a halálbüntetést. A lengyel televízióban nyilatkozva azt mondta, hogy "a probléma sokkal szélesebb", s hogy az "egyház, ha meg is engedi egy ember halálát, ezt az agresszor elleni védekezés miatt teszi". Ryszard Czarnecki, a PiS EP-képviselője kertelés nélkül kijelentette, hogy pártja számára fontosabbak Michalik szavai, mint a pápai állásfoglalás.

Az a tény, hogy a CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet 2007-es felmérése szerint a lengyelek 63 százaléka a halálbüntetés visszaállítása mellett van, és köztük jelentős számban képviseltetik magukat katolikusok, azt bizonyítja, hogy a lengyelek a pápai tanítást szelektíven fogadják el. Akárcsak az élet védelmére, a szexualitásra, az abortuszra, az eutanáziára és a méhen kívüli megtermékenyítésre vonatkozó előírásokat, amelyeket II. János Pál - a lengyel Karol Wojtyla - említett enciklikájában fogalmazott meg.