Kína több mint 300 Konfucius-intézetet hozott létre világszerte, ahol kínai nyelvet és kultúrát oktatnak, és lapjelentések szerint 4 milliárd fontot – 1413 milliárd forintot – költött az állami média bővítésére. Új angol nyelvű újságot, orosz és arab tévécsatornát és a Hszinhua állami hírügynökség által működtetett 24 órás angol nyelvű hírtelevíziót hozott létre.

Csak néhány példa arra, milyen messzire elér a kínai média: a China Daily napilap angol nyelvű európai kiadása Sheffieldben is kapható, és Nairobiban olvasható a Hszinhua "mobil hírszolgálata" a telefonokon. Bostonban a China Radio International pályázott a WILD-AM nevű, hazai klasszikus soult és rythme and bluest játszó rádió frekvenciájára. A nyugati média hitelét kihasználva Peking a China Daily China Watch című mellékletét is megjelentette a The Washington Postban, a The New York Timesban és a Daily Telegraphban.

A kínai központi televízió, a CCTV terjeszkedése a legbecsvágyóbb, bár a műsorszolgáltató nem ismertette a terv részleteit. Honlapja szerint 2010 novemberében 49 alkalmazottja dolgozott külföldön, tíz másik pedig Hongkongban és Makaóban, 2012-re pedig 280-ra akarja növelni külföldi alkalmazottai számát. 2016-ra ez a szám a tervek szerint 80 irodában eléri az 500-at.

A terjeszkedés hat központi irodára épül: kettő valószínűleg Londonban és Dubajban, a többiek pedig Dél-Amerikában és az Ázsia-Csendes-óceán térségében működnek majd. Már körülbelül 150 embert vettek fel, ebből Washingtonban hatvanat. Többségük angol, illetve más külföldi nyelvű csatornákban dolgozik majd.

Csong Hszin az egyik pekingi egyetem újságírás professzora szerint a kínai média sokáig várt a terjeszkedésre, és a 2008-2009-es incidensek – az olimpiai láng futását kísérő tiltakozások és a Hszincsiang-Ujgur tartománybeli lázadás – meggyőzte a kormányt, immár hallatni kívánja Kína hangját.

Nagy kérdés azonban, hogyan tudnak majd magas nézettségre szert tenni, a kereskedelmi csatornák kínálata gyakran népszerűbb ugyanis az államinál.

"Az emberek feltehetően még mindig gyanakvóak egyes új programok minőségét illetően" – ismerte be Tung Kuan-peng, a CCTV volt munkatársa. Véleménye szerint a CCTV nem hírműsorokkal, hanem kulturális programokkal nyerheti el a véleményformálók figyelmét.

Arnold Zeitlin szaktanácsadó szerint azonban számos ország hasonló médiaterjeszkedése végződött kudarccal. Megkérdőjelezte a médiaterjeszkedésre költött hatalmas összegek hatékonyságát akkor, ha nem tárgyalják az olyan fontos kérdéseket, mint a kínai emberi jogok helyzetét.