A kérdés azért lényeges, mert a különösen a volt NDK területén erős neonáci párt betiltásával egyszer már próbálkoztak és kudarcot vallottak. Az alkotmánybíróság 2003-ban elutasította a törvényhozás és a szociáldemokrata-zöld kormány közös kezdeményezését, arra hivatkozva, hogy nem ítélkezhet olyan párt ügyében, amelynek vezetése részben az alkotmányvédelmi hivatal beépített embereiből áll. A kérdéssel kiemelten foglalkoztak a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi kormány tárcavezetője egy pénteken befejeződött értekezleten. A kétnapos tanácskozáson megfigyelők szerint csupán a legkisebb közös nevezőben sikerült megállapodni; a résztvevők egyetértettek abban, hogy törekedni kell az NPD betiltására, és felállítottak egy munkacsoportot a siker reményével indítható eljárás kritériumainak összeállítására és a szükséges adatok begyűjtésére.

A szociáldemokrata vezetésű tartományok belügyminiszterei azt szorgalmazták, hogy minél hamarabb induljon el az újabb eljárás, a konzervatív vezetésű tartományok miniszterei viszont arra helyezték a hangsúlyt, hogy az eljárás mindenekelőtt sikeres legyen, ne pedig gyors. A párt jelenleg két – keletnémet, a volt NDK területén fekvő – tartomány parlamentjében rendelkezik frakcióval, a legutóbbi, 2009-es országos választásokon pedig a szavazatok 1,5 százalékát szerezte meg. Betiltásának kérdése az után került elő ismét, hogy  november elején fény derült a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) elnevezésű keletnémet újnáci csoport tevékenységére. A terrorista sejt a hatóságok szerint tíz gyilkosságot, két robbantásos merényletet és legkevesebb tizennégy bankrablást hajtott végre.

A vita még inkább felerősödött, amikor a hatóságok az NSU aktív támogatásával gyanúsították meg az NPD egy tisztségviselőjét. A belügyminiszteri konferencián többen azt hangoztatták, hogy egyes NPD-tagok és a terrorista sejt közti kapcsolat nem elég a betiltáshoz, azt kell kimutatni, hogy a párt teljes egészében egybeépült a militáns újnáci szubkultúrával.