„Növelni kell az ügynökség befolyását, azt azonban még korainak tartom, hogy szervezetünk a világ atomrendőrségévé váljon” – mondta nemrég a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) japán főigazgatója. A 2009 decembere óta az ügynökség élén álló Amano Jukija ennél konkrétabban fogalmazott az IAEA ötnapos, rendkívüli Fukusima-konferenciájának múlt heti nyitónapján. A márciusi atomkatasztrófa tanulságait levonva azt szorgalmazta, hogy tegyék biztonságosabbá a világ békés célú atomerőműveit, és ebben szerinte az IAEA-nak kell játszania a fő szerepet.
Az ENSZ égisze alatt 1957 óta működő, 151 tagú szervezetnek arra van joga, hogy ha valamelyik ország meghívja, azaz beengedi nukleáris létesítményébe, akkor a szakemberei vizsgálódhatnak, véleményezhetik a biztonságot, ám a tagállamra van bízva, elfogadja-e a szervezet értékelését, követi-e az ajánlásait. Amano ezúttal paripát és fegyvert kért a tagoktól: legyen kötelező az erőművek biztonsági ellenőrzése, és terjedjen ki a létesítmények földrengés- és özönvízálló képességére is. A vizsgálatokat – tette hozzá – az IAEA irányítsa, megnövelt szakértői gárdával, és az ajánlásai legyenek kötelezőek. Egyúttal sürgette a meglévő biztonsági előírások revízióját és szigorítását.
Hazáját is kritizálta Amano. A rendkívüli miniszteri konferenciára készült tényfeltáró fukusimai jelentésből kiderült ugyanis, hogy Japán sem tartotta be az IAEA szabályait, és a földrengésbiztonság ügyében nem kellően működött együtt a szervezettel. Nem tartotta be például azt a felvetését, hogy a biztonságot szabályozó testületet vonják ki a felelős minisztérium befolyása alól. A brit vezetésű, 12 ország szakembereiből – köztük a magyar Lux Ivánból – álló nemzetközi bizottság május végén járt a szigetországban, és 160 oldalas jelentésének egyik legkritikusabb megállapítása szerint az ottani erőművek létesítésekor a japán szakemberek alábecsülték az esetleges cunami erejének valószínűségét.

Atomenergia elleni tiltakozás Berlinben
AP/ Michael Gottschalk
Az ügynökségnél úgy látják, a világszerte működő 440 békés célú nukleáris reaktort rövid idő alatt képtelenség ellenőrizni, de a szervezet a következő három évben képes lenne minden tizediket megvizsgálni. Amano szerint így a környezetet nem szennyező, olcsó atom iránti, nemzetközileg megroppant bizalmat is helyre lehetne állítani. Az IAEA a fukusimai katasztrófa előtt azzal számolt, hogy a világ energiaellátásában 2009-ben még 13,8 százalékos atomhányad 2030-ra 16,6 százalékra nő. Azóta viszont Németország és Svájc is a teljes nukleárisenergia-mentességről döntött.
A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint az ügynökségnek Fukusima után nem a békés atomfelhasználás terjesztéséért, hanem a folyamatos visszaszorításáért kellene fellépnie, és ki kellene mondania, hogy biztonságos nukláris erőmű nem létezik. Rövid távon legalább azt kellene elérni, hogy a biztonság kérdése nemzeti hatáskörből kerüljön nemzetközi alá – mondja a Greenpeace. A nemzetközi „hatalomátvételt” nem sikerült megszavaztatni a bécsi konferencián, még a japánok is ellenezték. Nagy-Britannia azzal érvelt, hogy az atomerőműveket fenyegető terrorizmus ellen is könnyebb nemzeti hatáskörben harcolni. A konferencia elé időzítették az AP hírügynökség lesújtó elemzését az amerikai atomerőműpark biztonsági állapotáról. A 104 erőműből 82 idősebb 25 évesnél, fenntartásuk érdekében – áll a jelentésben – az ottani felügyelet rendre lazítja a biztonsági szabályokat.
A konferencián csak szándéknyilatkozat született, de Amanót felhatalmazták, hogy a szeptemberi közgyűlésre dolgozzon ki akciótervet. Az EU-tagok által elfogadott stresszteszthez, a szigorú biztonsági vizsgálathoz további hét állam csatlakozott: a csernobili következményeket mindmáig viselő Ukrajna, továbbá Oroszország, Svájc, Horvátország, Örményország, Törökország és Belarusz. Szeptemberben a finanszírozásról is döntenek majd. Jelenleg az IAEA 2012-es költségvetése a békés nukleáris biztonság ügyére 34 millió dollárt irányoz elő, az atom katonai célú felhasználásának megakadályozására – így az iráni, a szíriai és az észak-koreai fegyverkezés elleni (szélmalom)harcra – pedig 129 milliót.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS