Gépezet a homokszemekben

Elcsigázott egyiptomi kiskatona kéri el egy katonai ellenőrző pontnál a papírokat a Sínai-félszigeten, a Rafahból el-Arís felé vezető úton. Hirtelen géppisztoly kelepelése töri meg az álmos csendet, a golyók szikrát vetnek az egyik, torlasznak használt terepjárón, a közeli dűnékről lőnek. „Menjenek, menjenek!” – kiabál a katona, és bedobja az autó ablakán az útleveleket és a sajtóigazolványokat. A sofőr a gázra lép, a kerekek felverik a port. El-Arís felé száguldva még sokáig hallatszik, ahogy az ellenőrző pont gépágyúi válaszolnak a támadásra.

A Sínai-félsziget lángokban áll. Az átmeneti egyiptomi vezetés, a Legfelsőbb Katonai Tanács augusztus 12-én mozgósítást rendelt el a területen, és bejelentette, hogy felszámolja a terroristasejteket. Kétezer fős különleges egységet és 250 páncélozott járművet vezényelt az övezetbe. A Sas-hadművelet előzménye, hogy július 29-én ismeretlen iszlamisták kilenc órán át támadták el-Arís rendőrőrsének épületét, több tisztet megölve, Szulejmán Abu Ájub szalafita sejk pedig bejelentette, hogy hatezer fegyverese áll készen a félszigeten a „rend helyreállítására”.

Mindkét esemény igazolta az egyiptomi sajtó elemzőinek félelmét, miszerint a februárban lemondott Hoszni Mubarak elnök leghatásosabb apparátusának, a belső elhárításnak a felszámolásával a Sínai-félsziget destabilizálódik. A HVG tudósítója sem látott rendőrségi erőket a félsziget java részén a megszokott ellenőrző pontoknál. Úgy tűnik, a katonai jelenlét áttevődött a gázai és az izraeli határ közelébe.

 Nem csoda, hiszen a múlt héten terroristák Izrael déli részén turistabuszokat megtámadva nyolc embert öltek meg. A zsidó állam szerint a Gázai övezetből érkezett palesztin fegyveresek a Sínai-félszigeten keresztül hatoltak be izraeli területre. Az izraeli katonák üldözőbe vették a merénylőket, egy harci gép pedig Tába és Eilat között a határ egyiptomi oldalán hat egyiptomi biztonsági személyt lőtt le. Kairó az 1979-es egyiptomi–izraeli békemegállapodás megsértésével vádolta Izraelt, és bocsánatkérést követel szomszédjától.

Nyilvánvaló, hogy az Iszlám Dzsihád és az őt támogató terrorsejtek ki akarják robbantani a háborút Egyiptom és Izrael között, és ezért használtak egyiptomi katonai egyenruhát – állította a HVG-nek rafahi otthonában Haszán Abdul Karim beduinjogi aktivista. Szerinte a nemzetközi elfogadtatása érdekében mérsékeltebb hangnemet megütő Hamász a Gázai övezetben komoly nyomást gyakorolt saját szélsőségeseire, hogy helyezzék át bázisaikat a Sínai-félszigetre, és ott kezdjenek katonai akciókba, illetve toborzásba az amúgy is mélyen vallásos beduin törzsek tagjai között.

El-Arís és a Sínai-félsziget több más városa az egyiptomi forradalom óta jelentősen iszlamizálódott. El-Arís boltjaiban például nem adnak el élelmet az éppen zajló ramadán böjthónap alatt, így néhány keresetlen megjegyzés a HVG tudósítójának is kijutott. A város utcáin nem látni olyan nőt, akit nem nikáb, azaz fátyol takar. Musztafa Azzam, az egyik helyi szalafita vezető nem volt hajlandó nyilatkozni a külföldi, „zsidóbérenc” újságírónak, de egyiptomi asszisztensének elmondta: a rendőrőrs megtámadásáért az Al-Takfír al-Hidzsra nevű csoport tehető felelőssé.

Bár a szalafiták nagy része elutasítja az erőszakot a félszigeten, az egyiptomi tájékoztatási minisztérium neve elhallgatását kérő egyik munkatársa a HVG-nek megerősítette, hogy a rendőrőrs megtámadásáért Kairó valóban az Al-Takfír al-Hidzsra szervezetet, továbbá más „törvényen kívüli elemeket”, az Iszlám Dzsihád palesztin terrorcsoportot és az őt támogató néhány beduin törzset vádolja. Mindezt úgy sikerült bizonyítani, hogy az egyiptomi hadsereg speciális alakulata, a 777-esek – akikről az a hír terjedt el, hogy a forradalom alatt a hadseregből kilépett és a tüntetőkhöz átállt tiszteket a helyszínen, Kairó belvárosában végezték ki – le is tartóztattak néhány szélsőségest el-Arísban és a környező településeken. Másnap történt az izraeli Eilat mellett két turistabusz ellen elkövetett merénylet, amelynek időzítése arra utalhat, hogy bosszú lehetett.

Egyre több támadást hajtanak végre a forradalom óta iszlamisták a katonai ellenőrző pontok ellen, a szélsőségesek az északi barlangokban „kiképzőközpontokat” tartanak fenn, amelyeket az egyiptomi hadsereg a Sas-hadművelet során igyekszik felszámolni. Jehíjá Abu Naszejrá, az al-Ármilat nevű beduin törzs vezetője rafahi sátrában a HVG-nek elmondta, hogy a Sínai-félsziget beduin törzsei közül csak néhány támogatja a szeparatista iszlám csoportokat, amelyek szeretnék kikiáltani a kalifátust a félszigeten. Viszont – tette hozzá – a törzsek mindannyian gyűlölik a rendőrséget, a kormányzati szerveket, és a hadsereggel sem felhőtlen a viszonyuk. A Mubarak-kormányzat és pribékjei szabályszerű hadjáratot folytattak ugyanis ellenünk – világított rá a gyűlölet hátterére.

Az utóbbi harminc évben a kormányzat és az ahhoz közel álló üzleti körök (például Gamal Mubaraknak, a volt elnök fiának érdekeltségei) a helyi beduin törzsektől hatalmas földterületeket vettek el, és turisztikai központokká alakították át, arra hivatkozva, hogy a területeken senki sem él. Az a tény pedig, hogy a vándorló törzsek több mint 500 éve használták a területeket, nem állt meg az egyiptomi bíróságokon, amelyek zöld utat adtak a falvak rendőri felszámolásának és az ellenállók bebörtönzésének.

A forradalom után a törzsek váltak a legkomolyabb fegyveres erővé a térségben. A legtöbb sivatagi utat ők ellenőrzik, és ők fosztják ki vagy rabolják el a rivális törzsek tagjait, illetve az idegeneket. Részt vesznek a Gázai övezet felé irányuló fegyver- és kábítószer-csempészetben is. „Négy törzsről is tudok, amelyek befogadták az Iszlám Dzsihádot” – mondta Abu Naszejrá. „A mi törzsünk megpróbál együttműködni a hadsereggel, az alagútjainkon senki sem jöhet át Gázából a Sas-hadművelet alatt” – tette hozzá. A Sínai-félszigeten mi mindig is politikai játszmák áldozatai voltunk, és ha a hadsereg azt gondolja, hogy a mozgósítással lehet a biztonságot helyreállítani, téved, és csak még több erőszakot szít – vélte. A beduinok iszlamizálását meggátolná, ha – szakítva a több évtizedes gyakorlattal – Kairó végre tárgyalóasztalhoz ülne a törzsekkel.

JÁSZBERÉNYI SÁNDOR / SÍNAI-FÉLSZIGET