Oroszlánkölykök

Melyik háborúban ölték meg Timadzsilik sejket? A szomáliai al-Sabab (Ifjak) hősére vonatkozó kérdés a szélsőséges iszlamista mozgalom mogadishui rádiójának idei ifjúsági műveltségi versenyén hangzott el. A Korán-idézetekről és úgymond általános ismeretekről szóló kvízt harmadik éve rendezték meg, a főnyeremény ezúttal egy Kalasnyikov géppisztoly és 150 ezer forintnak megfelelő összeg volt. A műsorban 10–17 éves kor között bárki élőben bejelentkezhetett, főként persze Szomália déli harmadából, amelyet a szervezet ellenőriz.

Kenya megelégelte az al-Sabab regnálását, a határon túli fegyveres akciókat, a turizmust veszélyeztető emberrablásokat, a szélsőséges ideológia terjesztését, és háborút indított a szervezet ellen. A szárazföldi és légi offenzívában néhány ezer katona vesz részt. Nairobi azt állítja, megkapta a szomszédos országok beleegyezését a hadjárathoz, viszont a szomáliai fővárosnak csak néhány részét ellenőrző mogadishui kormány közölte: nem adta hozzájárulását a kenyaiak hadműveletéhez. Igaz, nem is követelte, hogy a kenyai csapatok hagyják el az országot.

Nem világos Kenya stratégiai célja. Nairobi közölte, hogy felszámolja a szervezetet, de ez túl nagy falat lenne számára. Nyugati diplomaták szerint inkább megkísérli megteremteni a határ menti övezete biztonságát, esetleg ütközőzónát hoz létre. A kenyai csapatok mindenesetre több várost is elfoglaltak, és ki akarják űzni az al-Sabab egységeit Kismaayo szomáliai kikötővárosból is. Nairobi arra számít, hogy a szélsőséges szervezetet legyengítette a belső széthúzás. A gerillák mindenesetre augusztusban kivonultak Mogadishuból, valószínűleg a gyenge kormányt támogató afrikai békefenntartó csapatok támadásai elől menekülve.

Nem kizárt, hogy Kenya első nemzetközi katonai akciója mögött amerikai noszogatás is áll. A 2001. szeptember 11-ei merényletek tizedik évfordulóján amerikai források gyakran hangoztatták, hogy három szervezet, az al-Sabab, az al-Káida észak-afrikai szárnya és az észak-nigériai Boko Haram szövetséget készül kötni az USA és a Nyugat elleni támadásokra. Washington az al-Káidához közel álló al-Sabab szomáliai térnyerését az USA-t fenyegető veszélyként értékelte. A csoport ugyanis nemcsak Szomáliában, de a szomáliai diaszpórában is toboroz. Az állítólag az al-Sabab által kiképzett Sirva Ahmed minneapolisi tinédzser volt az első amerikai állampolgár, aki 2008 októberében öngyilkos merényletet hajtott végre, mégpedig Szomália északi részén.

Az amerikai védelmi minisztérium az idén pilóta nélküli robotrepülőkkel indított akciókat az al-Sabab vezetői ellen, és 45 millió dollárt hagyott jóvá fegyverszállításra a Szomáliában lévő 9 ezer afrikai békefenntartónak. A franciák pedig a hírek szerint tevőlegesen támogatták a kenyai bevonulást: az Indiai-óceán hajózását a szomáliai kalózoktól védő haditengerészet egységei bombázták az al-Sabab állásait. Párizs ezt nem erősítette meg.

Az intervenció több kockázattal is jár Kenya számára. Majdnem két és fél millió szomáliai él Kenyában, és közülük 600 ezren zsúfolódtak össze a világ egyik legnagyobb menekülttáborában, a határtól száz kilométerre lévő Dadaab településen. Nem Kenya az első állam, amely megpróbál rendet teremteni Szomáliában. Etiópia 2006-ban vonult be az országba, és bár sikerült felszámolni az iszlamista bíróságok által támogatott szélsőséges mogadishui kormányt, a helyébe lépő, nyugati donorok segítette kabinet népszerűtlen és gyenge maradt. Etiópia végül 2009-ben kivonult, és helyét az Afrikai Unió békefenntartó missziójának keretén belül ugandai és burundi egységek vették át.

Az al-Sabab a felszámolt iszlamista bíróságok erőszakszervezeteiből jött létre 2006-ban, és bár becslések szerint csupán ötezer fegyveresből áll – ebből háromezer a kemény mag –, erejét annak köszönheti, hogy nincs erős központi hatalom. Szomália Mohamed Sziad Barré diktatúrájának 1991-es megbuktatása óta megosztott, előbb északon Szomáliföld, majd Afrika szarván Puntföld szakadt el. Az al-Sabab számos hadúrral kötött szövetséget az ország déli részén, amivel a bevételi forrásait garantálja, ezek közül a legfontosabb a kereskedelem és a csempészet. Az ellenőrzése alatt álló kikötők vámjai kisebbek, mint Mogadishuban, így még a fővárosi üzletembereknek is jobban megéri Kismaayón keresztül behozni, majd közúton északra szállítani az árut. Egy közepes méretű teherautó vámja Mogadishuban 1300 dollár, Kismaayóban csak 200 dollár.

Az al-Sabab maga is nagy tételben vásárol, például cukrot, hogy annak egy részét Kenyába csempéssze, és ott a helyinél olcsóbban árulja. Naponta 10 ezer félmázsás zsák cukor jut át a 700 kilométeres szomáliai–kenyai határon. Az al-Sabab kikötői vámokból és csempészetből származó éves jövedelmét 35–50 millió dollár közé becsülik.

Legalább ekkora összeg folyik be a szervezet által kivetett adókból is. Pénzt kérnek az utakon felállított és a mobil ellenőrző pontokon való áthaladásért, de megadóztatják az emberkereskedelmet és a fegyvereladásokat is. Az al-Sabab megfeji a nemzetközi segélyszervezeteket, amelyek a szárazság sújtotta területeken osztanak élelmiszert. Az is előfordult, hogy kitiltották a külföldi segélymunkásokat, tovább súlyosbítva a humanitárius helyzetet. Az iszlamista szervezet egyik legújabb trükkje, hogy a bevételek 2,5 százalékára rúgó zakat – azaz jótékonysági adomány – megfizetésére kötelezte a két vezető távközlési céget és a legnagyobb pénzközvetítő vállalatot, amelyek komoly szerepet játszanak a diaszpóra létfontosságú hazautalásaiban.

Az al-Sabab a maga szélsőségesen konzervatív ideológiáját is rákényszeríti a lakosságra. Az iszlám szigorúan értelmezett szabályainak megsértőire verés, végtaglevágás, ostorcsapás vagy megkövezés vár. De nemcsak házasságtörésért, engedély nélküli kereskedelemért, hanem az öltözködési előírások be nem tartásáért is súlyos szankció jár. A településekre úgy ijesztenek rá, hogy az elfoglalt falvak néhány férfi tagját kivégzik. A minap pedig egy szomáliai kormánykatonát fejeztek le, így próbálva elrettenteni a központi hatalmat a közúti járőrözéstől.

KERESZTES IMRE