Orbán Viktor, Magyarország konzervatív kormányfője "valószínűtlen gonosznak tűnik" - írja az Economist. A cikk szerint Orbán "a kommunista időkben forradalmi változásokat kirobbantó szakadár" volt, akit "tiszteletre méltó, még ha valamelyest populista" kormányfőként is tevékenykedett az első Fidesz-kormány alatt, mielőtt visszavezette volna pártját a hatalomba 2010-ben. Mégis, az új alaptörvény január 1-jei bevezetése és egy sor sarkalatos törvény elfogadása után Orbánt nemcsak hazai kritikusai, hanem Magyarország külföldi barátai is azzal vádolják, hogy egy új autokrácia irányába kormányozza az országot.

Orbán támogatói azt állítják, hogy a gazdasági káosz rendbetétele, a korrupció eltüntetése és a kommunizmus utolsó nyomainak kiirtása igazolja a kormányfő radikális intézkedéseit. Továbbra is úgy gondolják, hogy csak mert a Fidesz kétharmados többséget kapott a választásokon, a kormánynak olyan mandátuma van, amely jelentős alkotmányos változtatások keresztülvitelére ad felhatalmazást, még akkor is, ha azok egy része szűk látókörű és nacionalista.

Mindennek ellenére a demokrácia nem csak a választások megnyeréséről szól - írja az Economist, amely szerint még a kétharmados többség sem adhatna felhatalmazást a Fidesznek a független intézmények - a médiahatóság, az igazságügyi hivatalok, a jegybank és a számvevő hatóságok - bevételére, még kevésbé a választási szabályok saját javát szolgáló átírására.

Ezek az intézkedések vélhetően kínosak az Európai Unió számára, amely a legnagyobb eredményei között tartja számon a demokrácia és a prosperitás megvédését a kontinensen. Viszont nem tehet túl sokat Magyarország viselkedésével kapcsolatban. Az EU-nak "a klubba kívánkozó" országokra nagyobb a befolyása, mint azokra, akik már tagok. Az 1990-es évek vége felé az EU-nak még sikerült rávennie a tagjelölt Szlovákia politikusait, hogy szabaduljanak meg a nacionalista kormányfőtől, Vladimir Meciartól, de az a 2000-es kísérlet már nem járt sikerrel, hogy kiutasítsák a közösségből az EU-tag Ausztriát Jörg Haider szélsőbboldali pártjának kormányra jutása miatt.

Mégis, az EU többet is tehetne, főképp ott, ahol "Orbán machinációi Magyarország gazdasági stabilitását veszélyeztetik" - írja az Economist. Közép-Európa legnagyobb adósaként Magyarországnak kétségbeesetten szüksége van a külföldi befektetők támogatására, de elriasztják őket azokkal a politikai kockázatokkal, amelyeket a kormány saját maga is növel. A hetilap itt felidézi, hogy megszakadtak az IMF-EU tárgyalások, az ország hitelminősítését a bóvli szintjére vágták, emelkedtek a kamatszintek és gyengült a forint.

Nem lenne szabad elkövetni újra a Berlusconi-hibát - fogalmaz Orbánnal kapcsolatban az Economist. Az Európai Bizottságnak az írás szerint nemcsak hogy vissza kellene utasítania Magyarország hitelkérelmét, de az Európai Bíróság elé kellene vinnie az országot amiatt az új törvény miatt, amellyel, úgy tűnik, ellentmond a jegybanki függetlenség iránti, alapszerződésben vállalt kötelezettségének. Ha a magyarok nem vennék figyelembe a bíróság esetlegesen kedvezőtlen döntését, a bizottságnak készen kellene állnia arra, hogy segítségül hívja az uniós szerződések tagországok szavazati jogának felfüggesztéséről szóló rendelkezéseit. "A bizottság gyakran hezitál, hogy közvetlenül szembeszálljon-e a nemzeti kormányokkal, de ebben az esetben keménynek kellene lennie" - teszi hozzá a lap.

Az európai vezetőknek hangosan és tisztán el kellene ítélniük Orbán antidemokratikus magatartását. Mégis Hillary Clinton amerikai külügyminiszter vette át a vezető szerepet a magyar kormányfő bírálatában. Az a baj, hogy az európai vezetők, akik mostanában havonta tartanak csúcsokat, gyakran túlzottan barátiak ahhoz, hogy egymást kritizálják. Túl kevesen panaszkodtak például Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő média feletti hatalmáról. Másoknak is követniük kéne Alain Juppé francia külügyminisztert, aki ezen a héten Orbán hatalmi koncentrációját kritizálta - írja a lap.

Orbán jobbközép szövetségeseinek, köztük Angela Merkel német kancellárnak és Nicolas Sarkozy francia elnöknek nagyobb befolyásuk van a magyar kormányfőre, mint a többi európai politikusnak, de ezért különösen nagy a felelősségük is. A Fidesz büszke rá, hogy az EU-n belül a legnagyobb politikai családnak számító Európai Néppárthoz (EPP) tartozhat. Az autokrácia felé vezető útról azzal lehetne leginkább letéríteni Orbánt, ha megfenyegetik, hogy kidobják az EPP-ből - fejezi be cikkét az Economist.