Még nem készült el az Európai Bizottság azzal az elemzéssel, amelynek tárgya a közelmúltban elfogadott magyar törvényeknek az uniós joggal való összeegyeztethetősége - közölte az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének pénteki sajtótájékoztatóján Olivier Bailly szóvivő.
Bailly napokkal ezelőtt azt ígérte, hogy ez az elemzés "még e hét vége előtt" elkészül. A jövő szerdán tartja idei első ülését az EU-biztosok testülete, és ahhoz, hogy érdemi politikai eszmecserét folytathassanak a Magyarországgal kapcsolatos további lépésekről, már rendelkezésükre kell, hogy álljon a jogi helyzet pontos értékelése - fejtette ki akkor a szóvivő.
A brüsszeli bizottság szóvivője a górcső alá vett számos magyar jogszabály közül fontosság szempontjából kiemelte a jegybanktörvényt; mint pénteken is megerősítette, az EU az uniós jog által egyértelműen megkívánt jegybanki függetlenség magyarországi megőrzésétől teszi függővé, hajlandó-e hivatalos tárgyalást folytatni a magyar kormánnyal a Budapest által igényelt pénzügyi támogatás nyújtásáról.
Nem biztos, hogy lesz tárgyalás a kormánnyal
Hogy lesz-e ilyen hivatalos tárgyalás, Bailly közlése szerint még pénteken sem dőlt el. A sajtótájékoztató után, újságírókkal beszélgetve egy nevének mellőzését kérő uniós tisztségviselő megjegyezte: ha Brüsszelben megbeszélést folytatnának Fellegi Tamás miniszterrel, az önmagában még nem feltétlenül jelentené, hogy az Európai Bizottság hivatalos tárgyalásokat kezdett a magyar kormány hitelkeretre vonatkozó kérelméről.
No comment
Bailly a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kitért arra: abban, hogy valamely tagország ellen az uniós alapértékek sérelmére hivatkozva az EU szintjén eljárjanak, az Európai Bizottság nem lehet döntéshozó intézmény, hiszen a tagállamok, illetve az Európai Parlament egyetértésére lenne szükség, márpedig mindeddig csak "nagyon kevés" tagállam részéről hangzott el ilyen élű bírálat Magyarországgal szemben.
A bizottsági szóvivő nem volt hajlandó kommentálni sem azokat a híreket, amelyek a péntek délelőtt Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalában - többek közt Simor András jegybankelnök részvételével - lezajlott megbeszélések kimeneteléről szóltak, sem azt a levelet, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter küldött Brüsszelbe.
Ez utóbbi vonatkozásban azonban elmondta: Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke "hamarosan" döntést hoz arról, miként járjon el az EU azzal az öt tagországával - köztük Magyarországgal - szemben, amelyek vonatkozásában az elemzések alapján Brüsszelben veszélyeztetettnek látják a 3 százalékos deficitplafon idei betarthatóságát. Magyarország mellett Belgiumról, Lengyelországról, Ciprusról és Máltáról van szó. A túlzott deficitveszély kérdése - derült ki Bailly szavaiból - legújabban főként Belgium tekintetében került előtérbe.
Mint a Bruxinfo megírta: az eddigi négy mellett egy ötödik téma, a végtörlesztési törvény is helyet kért magának a magyar ügyek listáján az Európai Unióban, így erről is döntés születhet az Európai Bizottság január 11-i ülésén, és eddig négy magyar dosszié állt össze a "magyar csomagban".
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
