Matolcsy György a jegybanktörvénnyel kapcsolatban levelet írt Mario Draghinak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének; a levelet másolatban tájékoztatásul Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős alelnöke is megkapta - tette közzé a tárca, amely szerint az üzenetben Draghi részletes tájékoztatást kapott az EKB - a jegybanktörvénnyel kapcsolatban tett - észrevételeinek figyelembe vételéről.
"A kormány a múltban is tiszteletben tartotta a jegybanki függetlenséget, és a jövőben is ugyanígy fog tenni" - olvasható a levélben, amelyben Matolcsy azt is kifejtette, hogy a január 1-jén életbe lépett jegybanktörvény "teljes mértékben kompatibilis az EU-jogszabályokkal". Matolcsy hozzátette, Magyarországnak egyértelmű érdeke, hogy a jegybanki függetlenségen alapuló, hatékony monetáris politikája legyen.
Megvédte az MNB-törvényt
A levélben a miniszter részletezte is a jegybanktörvényben végrehajtott változtatásokat, amelyeket az EKB észrevételei alapján hajtottak végre. Matolcsy szerint tisztázódott például az a törvényben szereplő kitétel, amely megtiltja, hogy az MNB a tevékenységéhez nem kapcsolódó hazai és nemzetközi szervezetekben szerezzen részesedést, nem akadályozza az MNB tőkejegyzési kötelezettségét az EKB-ban.Hozzátette, módosító indítványt fogadtak el, amely világosan - a tulajdonosoktól - az MNB igazgatótanácsának hatáskörébe rendeli a jegybanki mérleg meghatározását, illetve az osztalékkifizetést illető döntéseket.
Matolcsy szerint átmeneti időszakot állítottak fel a döntéshozatali rendszerben bekövetkező változások végrehajtásához, hogy biztosítva legyen a döntéshozatali felelősségek átadásának zökkenőmentessége. Kivették ezen kívül a törvényből azt a kötelezettséget, hogy az igazgatótanácsi ülések napirendjét a kormány számára továbbítani kell.
Matolcsy azt is megírta, hogy a makroprudenciális felügyeleti hatáskört ismét bevették a törvénybe, az MNB új mandátuma így a pénzügyi stabilitásra leselkedő kockázatok azonosítására, felügyeletére és felmérésére, illetve a makroprudenciális politikákra is kiterjed. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, a jegybanktörvény szövegezése biztosítja, hogy az állami szféra finanszírozása tilos.
Kész beszélni a további kérdésekről
A miniszter szerint pontosították azt is, hogy a Munkaügyi Bíróság MNB-re vonatkozó illetékessége nem ütközik az Európai Unió Bíróságának, az Európai Központi Bankok Rendszerének statútumában meghatározott jogköreibe. Matolcsy szerint az elfogadott jegybanktörvény ezen kívül megállapítja, hogy tilos a kormányzatnak utasítania a jegybankot, illetve annak döntéshozóit, továbbá tilos az MNB döntéshozóinak befolyásolására kísérletet tenni.
A törvényt a levél szerint úgy módosították, hogy az immár lehetővé teszi, hogy az MNB elnöke egy időben a költségvetési tanács tagja is lehessen, s az ott képviselt nézetei a saját álláspontjának minősüljenek.
Az EKB-nak a jegybanktörvény gyakori változtatására vonatkozó kritikájára válaszul Matolcsy kijelentette: ezek nagyrészt az EKB, illetve az Európai Bizottság által kiadott konvergenciajelentések miatt voltak, amelyek minden második évben újabb megfigyeléseket tettek. A kormány célja, hogy az új alkotmányos keretek között a központi bank számára stabil alapot teremtsen - tette hozzá. Megjegyezte, a jegybanktörvényt mindaddig nem változtatnák, amíg Magyarország nem csatlakozik az euróövezethez.
Végül a miniszter hangsúlyozta, hogy a monetáris tanács létszámának, illetve az alelnökök számának növelésére vonatkozó lehetőség nagyobb rugalmasságot biztosít arra az esetre, ha az MNB hatásköreinek bővítése ezt szükségessé tenné. Matolcsy azt írta, hogy a frankfurti szervezet rendelkezésére áll az esetlegesen felmerülő kérdések megtárgyalása és kezelése ügyében.
Olli Rehn két Matolcsy-levelet is kapott
Matolcsy külön is írt Olli Rehnnek; ebben a levélben az NGM közleménye szerint a miniszter értesítette az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős alelnökét a Magyarországgal kapcsolatos túlzottdeficit-eljárás értékeléséhez szükséges új információkról.
A központi költségvetés teljesítette a 2011. évre vonatkozó, egyszeri és rendkívüli tételek nélkül számított pénzforgalmi egyenleg célját - írta a levélben a miniszter. Előzetes számítások szerint a központi kormányzat adó- és járulékbevételei 100 milliárd forinttal, azaz a GDP 0,34 százalékával magasabbak voltak 2011-ben, mint amire a kormány a 2012. évi költségvetést alapozta - tette hozzá az üzenet.
A miniszter hangsúlyozta, hogy előzetes számítások szerint a többletbevételek strukturális jellegűek, így hatással lehetnek 2012-ben és 2013-ban is. Ez hozzájárul majd az elkövetkező évek deficitcéljainak biztonságos teljesítéséhez - tette hozzá. Szerinte különösen a nettó áfa-bevételek haladták meg, mintegy 41,5 milliárd forinttal a korábban várt szintet. Tájékoztatása szerint a többletet a befizetési oldalon érte el a kormány, elsősorban az adóhatóság sikeres behajtási törekvéseinek köszönhetően.
Beszámolt az adóbevételekről
A miniszter szerint a nettó társasági jövedelemadó bevételek 28,6 milliárd forinttal haladták meg a korábbi számításokban vártakat, ami azt jelzi, hogy a magyarországi vállalkozások nyereségesebbek voltak, mint amire korábban számítani lehetett. A kiadási oldalon a nyugdíjkifizetések 15 milliárd forinttal, azaz a GDP 0,05 százalékával voltak alacsonyabbak a tervezettnél.
Matolcsy György szerint a kedvezőbb költségvetési teljesítmény lehetővé tette, hogy a központi költségvetéshez tartozó intézmények előbb teljesítsenek egyes kifizetéseket. Jóllehet ez az ESA módszertan szerint semleges hatással van a költségvetési egyenlegre, javítja ezeknek az intézményeknek a 2012. évi pénzügyi, illetve beszállítóik likviditási helyzetét - tette hozzá.
A nemzetgazdasági miniszter a levében várakozásának adott hangot, miszerint a bankszövetséggel kötött megállapodás pozitív hatással lesz a növekedési kilátásokra, mivel a bankadó csökkentésében való részvétel előfeltétele, hogy a pénzintézet hitelt folyósítson a kis- és közepes vállalkozásoknak. Kijelentette ugyanakkor, hogy úgy tűnik, az Európai Bizottság előrejelzéseiben csupán a megállapodás közvetlen hiánynövelő hatásait veszi figyelembe, míg nem vesz tudomást a közvetett makrogazdasági hatásról, illetve az ehhez kapcsolódó költségvetési bevételekről.
Úgy tűnik, összejönnek a megtakarítások
Matolcsy felhívta a figyelmet, hogy a Széll Kálmán Terv 2013. évi kiadáscsökkentő intézkedéseihez kapcsolódó, ennek jogi kereteit kidolgozó törvényeket a terveknek megfelelően, decemberben elfogadta a parlament. Ez között van a helyi önkormányzatokról, a közoktatásról, illetve a felsőoktatásról, a közfoglalkoztatásról, az öregségi nyugdíjakról szóló, illetve az egészségügyi rendszerhez kapcsolódó több jogszabály is - tette hozzá.
A miniszter levelében azt is megírta, hogy mivel az eredeti törvényjavaslatokhoz képest több módosító indítványt is benyújtottak, jelenleg a költségvetési egyenlegre vonatkozó hatás részletes kidolgozása zajlik. Az első felmérések azt jelzik, hogy a várt megtakarításokat a terveknek megfelelően teljesítik - tette hozzá.
