Argentína gazdasági blokád alá készül vonni a Falkland-szigeteket azzal, hogy megpróbálja leállítani a területet Dél-Amerikával összekötő egyetlen légijáratot - adta hírül brit diplomaták értesüléseire hivatkozva a The Guardian című londoni napilap hírportálja.
Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök nyilvánosan azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a chilei Punta Arenast a szigetek "fővárosával", Port Stanley-vel összekötő járatokat: ezt az útvonalat a chilei tulajdonú LAN légitársaság üzemelteti - írta a lap. Ha pedig a légitársaság ellenkezne, egyszerűen megtiltják majd számára az argentin légtér használatát. Brit diplomaták úgy hiszik, hogy a szolgáltatás megszüntetésével Buenos Aires azt akarja elérni, hogy Londonnak immár ne érje meg fenntartani fennhatóságát a Falkland-szigeteken.
A térségben tartózkodó magas beosztású brit diplomata ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: ha a LAN járatait törlik, nehéz lesz letagadni azt, hogy a falklandi lakosság gazdasági blokád alatt áll. Diplomaták szerint a hamarosan bekövetkező lépés még inkább elszigeteli majd a területet, fokozván a feszültséget Nagy-Britannia és Argentína között a harminc évvel ezelőtti, a Falkland-szigetekért háború évfordulójának közeledtével.
A szigetek státusáról folyó régi keletű vita azt követően éleződött ki ismét, hogy Kirchner tavaly szeptemberben, az ENSZ-közgyűlésen tartott beszédében kilátásba helyezte a szóban forgó járatok felfüggesztését, ha David Cameron brit miniszterelnök kormánya nem hajlandó tárgyalásokat folytatni a terület szuverenitásáról.
London kedden jelentette be, hogy a Falkland-szigetekre küldi az ország egyik legújabb és legkorszerűbb hadihajóját, de állítása szerint csupán rutinműveletről van szó.
Argentína az év elején ismét megerősítette területi igényét a partjaitól 460 kilométerre keletre fekvő, brit ellenőrzés alatt álló Falkland-szigetekre, és felszólította Londont, hogy kezdjenek tárgyalásokat a körülbelül 3000 lakosú terület hovatartozásáról.
Nagy-Britannia 1833-ban foglalta el a spanyolul Malvin-szigeteknek nevezett területet, amelyet Argentína 1982 áprilisában rohant le, ám a 74 napos háborúban alulmaradt a brit haderővel szemben.
A Brit Földtani Intézet 1993-ban közölte, hogy körülbelül 60 milliárd hordó olaj lehet a szigeteket körülvevő tengerfenék alatt. A bejelentés nyomán Argentína és Nagy-Britannia 1995-ben megállapodott a part menti természeti kincsek, így az olaj kitermelésének feltételeiben, mindazonáltal 2007-ben Buenos Aires egyoldalúan kilépett az egyezményből.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
