A Vám- és Pénzügyőrség járőrei korábban egy magyar tehergépjárművet állítottak meg ellenőrzésre az ártándi magyar-román határátkelőhelynél, és 15 átadott menetíró korong közül egyet nem találtak megfelelően kitöltöttnek, mivel azon nem tüntették fel a kilométer-számláló nap végi állását. E hiányosság miatt a tehergépjármű vezetőjét százezer forintos bírsággal sújtották.

A sofőr a bírságot kiszabó határozatot bírósági úton támadta meg, különösen arra hivatkozva, hogy a korongról hiányzó információt a fuvarlevélen utólag is ellenőrizhető módon feltüntette. 

A jogvitát tárgyaló Hajdú-Bihar Megyei Bíróság megállapította: a bírságot egy uniós rendelet alapján szabták ki, amely viszont előírja, hogy az alkalmazandó szankciónak arányosnak kell lennie. A magyar testület ezért azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy az arányosság elvével összhangban van-e az a korabeli magyar szabályrendszer, amely az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó valamennyi előírás megsértése esetére azonos összegű bírság kiszabását írja elő, nem igazítva a büntetés mértékét a jogsértés súlyához.

Jóllehet a kifogásolt kormányrendelet időközben már hatályát veszítette, az azt felváltó szabályozás pedig már differenciál a kiszabandó szankciók terén, az új szabályokat ebben a jogvitában még nem lehet alkalmazni.

Luxembourgban kihirdetett ítéletében az Európai Bíróság úgy vélte, hogy" az uniós szabályozással elérni kívánt célokhoz képest aránytalan az adatrögzítő lapok használatával kapcsolatos szabályok bármely megsértése tekintetében az átalányösszegű bírság alkalmazása anélkül, hogy az említett bírság összegét a jogsértés súlya alapján differenciálnák". A vitatott magyar szankciórendszer tehát ellentétes az uniós joggal.