Miközben a politikai intézmények tekintélye töretlen, a politikusokba vetett bizalom nagyon gyenge Ausztriában - derül ki egy kedden ismertetett felmérésből.
Az osztrák parlamentbe, a rendőrségbe és a pártokba vetett bizalom közepesen erős és valamelyest növekedett is 2007 és 2011 között. Ezzel szemben a nagy többségnek rossz véleménye van a politikusok lakossággal fenntartott kapcsolatáról, vezetői képességükről és kétkedik abban is, hogy a közjót egyéni érdekeik elé helyezik - állapította meg az osztrák Társadalom-tudományi Kutatók Egyesülete (SWS) a tanulmányban, amelyet az osztrák rádió és a Der Standard című liberális napilap ismertetett.
Az egytől hétig terjedő skálán a legnagyobb a bíróságok és a rendőrség elismertsége (4,7). A pártokkal (3,6) és a médiával (3,5) szembeni bizalom közepesen erős, de kis mértékben javult az elmúlt évek alatt. A parlamentről kedvezőbben vélekednek az osztrákok (4,1), mint a pártokról.
A megkérdezettek 90 százaléka látja úgy, hogy a politikusok elvesztették a kapcsolatot a lakossággal. 50 százalék teljes mértékben egyetértett ezzel a kijelentéssel, 40 százalék szerint legalábbis részben helytálló ez az állítás. A lakosság megközelítőleg hasonló hányada ért egyet azzal az állítással, amely szerint a politikusok "csak a saját érdekeiket tartják szem előtt", és azzal is, hogy a politikusok "sokat ígérnek, de kevés ígéretüket tartják meg". A választók 30 százaléka részben, 53 százaléka teljesen egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az osztrák politikusok híján vannak a vezetői képességeknek.
A válaszok azt jelzik, hogy a választók különbséget tesznek az intézmények és a politikai személyiségek között. A rendszerbe vetett alapvető bizalom továbbra is megvan, és Ausztria viszonylag kiegyensúlyozott társadalom - mondta Marc Bittner, az egyik szerző a Standardnak.
A tanulmányból kiderül az is, hogy csökken a pártok tagsága és fellazulnak a pártok szavazótáborai. A populista, a szélsőjobboldalhoz közel álló Osztrák Néppárt (FPÖ) kivételével nincs olyan párt, amelynek körülírható választói csoportja van. Az osztrákok negyven százaléka tagja valamelyik pártnak, a 25 év alattiak között ez az arány 20 százalék. A megkérdezettek mindössze negyven százaléka mondta azt, hogy azonosítja magát valamelyik párt célkitűzéseivel.
Ezzek egy időben magas a civil kezdeményezések és nem kormányzati szervezetek szerepe az osztrákok szemében. A felmérés résztvevőinek több mint negyven százaléka szerint alkalmasak az állampolgári kezdeményezések politikai célok eléréséhez, és ugyanilyen mértékű a civil szervezetekbe vetett bizalom is.
A választásokon való részvétel jelentősége is változatlanul magas az osztrákok szemében. Hatvan százalék tartja nagyon fontosnak, hogy leadja a szavazatát a parlamenti választásokon, 2008-ban 63 százalék gondolta így.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
