Prőhle a hét folyamán az amerikai külügyminisztérium részéről Marie Yovanovichcsal, az európai és eurázsiai ügyekért felelős, Philip Reekerrel, aki a balkáni ügyekben illetékes, Thomas Meliával, a tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodáját vezető helyettes államtitkárral és Tomicah Tillemannal, Hillary Clinton külügyminiszter tanácsadójával (Tom Lantos unokájával) folytatott megbeszélést. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa részéről Will Moeller európai ügyekben illetékes igazgatóval találkozott.

A látogatás apropója a Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulóján rendezett megemlékezéseken való kormányzati részvétel, a külpolitikai, valamint a magyar törvénykezés elmúlt két évével kapcsolatos, kétoldalú dialógus folytatása volt. A diplomata szerint a partnerek nagy elismeréssel adóztak a Wallenberg-év megünneplésének, ami megerősítette Magyarország emberi jogi elkötelezettségét.

"Minden tárgyalópartneremet tájékoztattam a Velencei Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal folyó diskurzus állásáról, illetve arról is, hogy milyen változtatásokat hajtottunk már végre, illetve kezdeményeztünk az egyes, korábban kritikával illetett törvényeken" - mondta a magyar diplomata. Hozzátette, partnerei még nem tudtak azokról a módosításokról, amelyeket a bírósági törvényre vonatkozóan, a Velencei Bizottság állásfoglalását követően a magyar kormány április 16-án benyújtott. Az államtitkár-helyettes szerint az amerikai partnerek megnyugtatónak nevezték az európai intézményekkel folytatott kommunikációt.

Prőhle szerint amerikai részről a bírósági és az egyházi törvény váltotta ki a legnagyobb figyelmet. A média állapotával kapcsolatban az amerikai illetékeseknek is az volt a véleményük, a Magyarországon megjelenő kommentárok nem arra utalnak, hogy a sajtószabadság korlátozva lenne, de rámutattak, hogy a vonatkozó törvények potenciálisan lehetővé teszik a kontroll erősítését. "Thomas Meliával abban maradtunk, hogy májusban Magyarországra látogat, ahol közvetlenül tájékozódhat arról, hogy a médiaszabadság és az emberi jogok hogyan is állnak Magyarországon" - mondta Prőhle Gergely.

"Minden beszélgetőpartneremnek hangsúlyoztam, hogy továbbra is döntő fontosságú számunkra a transzatlanti viszony, hogy a szövetségesi elkötelezettségünkben nem található kifogásolnivaló  és hogy tartjuk magunkat a megállapodásokhoz. Természetesen nyitottak vagyunk magyar ügyekkel kapcsolatos bármiféle további diskurzusra, mert a részünkről nagyon fontosnak tartott, nyílt és folyamatos kommunikáció adja a kapcsolatok lényegét, csak azt kértem, hogy a realitások talaján alkossanak véleményt mindarról, ami Magyarországon zajlik és hogy pártpolitikailag elfogult (magyar) vélemények ne határozzák meg az ő álláspontjuk alakítását" - mondta.

"Lehetnek köztünk nézetkülönbségek, ahogy vannak is, belpolitikai vonatkozású ügyekben, de most is elmondtam: senki ne várja, hogy automatikusan minden elvárásának meg akarjunk felelni" - mondta a magyar diplomata. "Egy szuverén állam nagy demokratikus legitimációval rendelkező kormánya, illetve a parlament többsége a történelmi háttér és a sajátos belső viszonyok következtében jogosult arra, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek nem minden szempontból felelnek meg annak a gyakorlatnak, amit egy másik államban irányadónak tartanak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kellene megfelelni azoknak az általános nemzetközi követelményeknek, amelyek a jogállamiság legfőbb jellemvonásai" - ismételte meg a tárgyalásokon képviselt hivatalos álláspontot Prőhle Gergely.

A kétoldalú külpolitikai megbeszélések középpontjában a 2013-as évre való felkészülés állt, amikor Magyarország lesz a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) és a visegrádi négyek elnöke. Ezzel kapcsolatban Prőhle Gergely Washingtonban beszámolt a magyar célokról és partnereivel együtt igyekezett megtalálni azokat a pontokat, ahol amerikai érdekeltségek is vannak. A balkáni ügyekért felelős Reeker helyettes külügyi államtitkár úgy vélekedett, hogy Magyarországnak további szerepe lehet a nyugat-balkáni országok integrációjának gyorsításában, mert a KEK az alapítása óta erre a feladatra is hivatott.

"Az Egyesült Államok nagy érdeklődést mutatott a visegrádi négyek keretében, elsősorban az energiabiztonság ügyében folyó munka iránt. Ennek a globális problémának a közép-kelet-európai leágazása itt is releváns" - mondta Prőhle Gergely.

A Nemzetbiztonsági Tanácsban egyebek között szóba került Magyarország Oroszországhoz és a Németországhoz fűződő viszonya. Will Moeller területi igazgató érdeklődött a magyar miniszterelnöknek a német tartományokban nemrégiben tett látogatásairól. A felek megvitatták, hogy milyen következményei lehetnek a küszöbönálló franciaországi elnök- és törvényhozási, illetve a  2013-ra tervezett német szövetségi választásoknak az Európai Unió architektúrájára, valamint azt is, hogy ezek mit jelentenek az Egyesült Államok szempontjából. Moeller elmondta, hogy az Egyesült Államok egy stabil Európában érdekelt, ezért stratégiailag fontos számára Németország gazdasági ereje.