Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Az arab térség egyes országaiban tavaly kezdődött politikai fordulat az emberi jogok és a szabadság olyan mértékű kiteljesedésének lehetőségét kínálja, amilyenre a hidegháború vége óta nem volt példa, feltéve, hogy a folyamat nyitottabb és demokratikus társadalmak létrejöttét eredményezi a térségben - áll a brit külügyminisztérium hétfőn Londonban nyilvánosságra hozott éves globális emberi jogi jelentésében.
A 392 oldalas átfogó elemzés hangsúlyozza azt is, hogy kudarc esetén újabb önkényuralmi rezsimekkel, konfliktusokkal és terrorizmussal jellemzett, "veszélyesen instabil" helyzet alakulhat ki "Európa szomszédságában". A külügyminisztériumi jelentés elismeri, hogy a brit kormány nem látta előre az arab térségben zajló fordulatok kezdetének időpontját, sem a lehetséges kiváltó okokat. Az elemzés szerint ugyanakkor nem is vezethető vissza egyetlen okra az "Arab Tavasz" kibontakozása, a megmozdulások résztvevőinek követelései széles körűek voltak, és a demonstrációk során is folyamatosan változtak.
Az általános okok között említi azonban a brit külügyminisztériumi jelentés a térség fiatal lakosságát sújtó rendkívüli mértékű munkanélküliséget, és az ezt súlyosbító inflációt. Az elemzés által idézett nem hivatalos adatok szerint Egyiptomban például a munkanélküliek 83 százaléka fiatal. Az arab térség lakossága 1975 és 2005 között 314 millióra - vagyis több mint a kétszeresére - nőtt, és tavaly a népesség 50 százaléka 25 éven aluli volt. Az arab országok lélekszáma 2015-ig várhatóan 380 millióra gyarapodik tovább, és 2020-ig - világbanki és ENSZ-becslések alapján - legalább 100 millió új munkahelyre lenne szükség a régióban - áll a külügyminisztérium jelentésében.
Az elemzés szerint az egyiptomi, tunéziai és líbiai felkelések fő előidéző okai között volt mindemellett az is, hogy a kormányzó elit tagjai az állami hatalommal visszaélve közjavakból gyarapították magánvagyonukat. A jelentés hangsúlyosan említi a fordulatokat segítő tényezők között az internet és a közösségi portálok használatának terjedését, mivel ezek az új kommunikációs csatornák lehetővé tették a nézetek terjesztését állami ellenőrzés nélkül.
A jelentés 28 olyan országot sorol fel, amelyekben a brit külügyminisztérium megítélése szerint aggodalomra ad okot az emberi jogok helyzete. Fehéroroszországban az idei világjelentés szerint az elmúlt egy évben folytatódott az emberi jogok és általánosságban a demokrácia hanyatlása. Hiteles beszámolók érkeztek az országból politikai tiltakozások miatt őrizetbe vettek kínzásáról. A brit külügyminisztérium értékelése Kínáról azt állapítja meg, hogy az elmúlt három évtized gyors gazdasági növekedése nyomán jelentősen javult a gazdasági és társadalmi szabadságjogok helyzete, és a technológia fejlődése a mindent átható cenzúra ellenére ütemesen szélesítette a véleménykifejtés lehetőségeit. Az utóbbi években azonban a polgári és a politikai jogok érvényesülésének terén tapasztalt korábbi haladás "kifulladt", és az Arab Tavasz fejleményei nyomán a kínai kormány kemény válaszlépésekkel reagált a Kínában is fordulatot szorgalmazó online felhívásokra. A rendfenntartó és biztonsági szervek jogászokat, bloggereket, emberi jogi és egyéb aktivistákat vettek őrizetbe és zaklattak, megakadályozva őket törvényes jogaik érvényesítésében.
A brit kormányt aggasztja, hogy a roma közösségek Európa sok térségében továbbra is erőszakcselekményeknek és diszkriminációnak vannak kitéve. A tárca felidézi, hogy Nagy-Britannia budapesti nagykövetsége is sok olyan kezdeményezést támogat, amelyek a roma lakosság integrációjának elősegítését és általánosságban az emberi jogokkal kapcsolatos tudatosság erősítését célozzák. A világszerte tapasztalható antiszemita jelenségekkel kapcsolatban a brit külügyminisztérium leszögezi: tudja, mekkora sérelmeket okoznak az antiszemitizmus és a gyűlölet más formáinak internetes megnyilvánulásai, mivel ezek még szélesebb körben alkalmasak a gyűlöletkeltésre és a gyűlölet vezérelte bűncselekmények ösztönzésére. A brit kormány ezért olyan törvényi megoldáson dolgozik, amely egyrészről pártolja a szólásszabadságot, ugyanakkor védelmet nyújt a gyűlöletet szító, fenyegető megatartás ellen is.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.