A hírtelevízió portálja emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok élvezte az Amerika-barát Nicolas Sarkozy kormányának támogatását Szíria, Irán és a Afganisztán kérdésében, és a leköszönő francia elnök az egyik kezdeményezője volt a NATO líbiai légi hadműveletének is. Hollande a kampány során vele szemben azt ígérte, hogy az év végéig kivonja a francia csapatokat Afganisztánból és bírálta elődjének azt a 2009-ben hozott döntését, hogy egységeket helyez a NATO parancsnoksága alá. Hollande a chicagói NATO-csúcson és az azt megelőző, Barack Obamával a Fehér Házban tartandó megbeszélésén arra számíthat, hogy megpróbálják rávenni pozíciójának enyhítésére.

A hétvége győztese: Francois Hollande

AP / Christophe Ena

A CNN párhuzamot vont Sarkozy és Obama között, rámutatva: mindkét elnök bizonytalan gazdasági környezetben, magas munkanélküliség és a kiadások visszafogása miatti elégedetlenség közepette kezdett bele az újraválasztásáért folytatott küzdelembe.

A The Wall Street Journal (WSJ) szerint a két egymást követő jobbközép elnök, Jacques Chirac és Sarkozy kormányzásának 17 éve során kevés teret engedtek a mélyreható reformoknak. A lap szerkesztőségi állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a Franciaországi fordulat az európai elitek elleni demokratikus lázadásnak is tekinthető, amely lekezelő az egyszerű választóval szemben.

A WSJ emlékeztetett rá: Hollande részben annak köszönhetően nyert, hogy a "növekedést" hangsúlyozta a "szigorral" szemben. A megválasztott elnökkel az a gond, hogy ezt a kormányzati kiadások növelésével tartja egyenlőnek, holott munkaerő-piaci, adó- nyugdíj- és szabályozási reformra és kisebb államra lenne szükség.

A The Washington Post helyszíni tudósításában rámutatott, hogy Hollande szabadpiacra épülő, szociáldemokrata típusú szocializmusa nem ígér olyan radikális változásokat, mint akkor, amikor a megválasztott elnök pártjának utoljára, 1981-ben sikerült bevennie az Elysée-palotát, és amikor Francois Mitterrand jelentős államosításba kezdett. A most megválasztott elnök ugyanakkor a szigor pártatlanabb szétterítését, a leggazdagabbak 1,3 millió dollár feletti éves jövedelmének 75 százalékos megadóztatását ígérte.