A kontinens utolsó diktátorának tartott államfő úgy fogalmazott: "Készek vagyunk a párbeszédre a Nyugattal, de nem adhatjuk fel stabilitásunk és függetlenségünk elveit."

Az országot 18 éve diktatórikus eszközökkel irányító Lukasenka az európai politikát hibáztatta az elszalasztott lehetőségekért. Ugyanakkor hangoztatta, hogy Minszk a 2010 decemberében tartott elnökválasztás után az Európával és az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd elmélyítésére számított. A Nyugat és fehéroroszországi "ötödik hadoszlopa", vagyis az ellenzék azonban másként döntött, és szerinte támadást indítottak az ország ellen, nyomásgyakorlással és szankciókkal. Kifejezte reményét, hogy azóta sokan rádöbbentek: mindez zsákutcába vezet.

Lukasenkát a hivatalos adatok szerint a szavazók 80 százaléka választotta újra elnöknek. Az ellenzék szerint az elnök csalt, tiltakozó tömegtüntetések kezdődtek Minszkben, amelyek ellen a karhatalom brutálisan fellépett. Emberek százait, köztük elnökjelölteket vetettek börtönbe. A nyugati országok élesen elítélték a minszki hatóságok viszonyulását az eseményekhez.

Aljakszandr Lukasenka

AP / Alexander Zemlianichenko

Lukasenka kedden elhangzott beszédében érzékeltette, hogy ő másként látja a történteket. Állította, hogy minden jelölt számára biztosították a teljes szabadságot. A választás azonban azt bizonyította, hogy a teljes szabadság biztosítása nem vált az ország hasznára. Utcai zavargások törtek ki, terrorra, erőszakcselekményekre buzdítottak, a televízióban egy megalázott ország képe rajzolódott ki. Egész Fehéroroszország láthatta, milyen az ellenzék - vélte.

A fehérorosz elnök beszédében utalt az Európai Unió és az ország között kitört diplomáciai háború legutóbbi fejleményeire is.

Február végén az EU külügyminiszterei újabb büntetőintézkedéseket hagytak jóvá a fehérorosz rendszerrel szemben. Fehéroroszország erre felszólította az Európai Bizottság, valamint Lengyelország minszki nagykövetét, hogy hagyja el az országot, egyben visszarendelte varsói és uniós nagykövetét. Válaszul az összes uniós tagország arra utasította Minszkben állomásozó nagyköveteit, hogy átmenetileg térjenek haza, de az elmúlt hetekben a nagykövetek egymás után visszautaztak a fehérorosz fővárosba. Lukasenka szerint mindez azt mutatja, hogy a diplomáciai képviseletek vezetői csak a nyilvánosság előtt bírálják Fehéroroszországot a demokrácia hiánya miatt, valójában szeretik, tisztelik és nagyra becsülik az országot.

Lukasenka parlamenti képviselők kérdéseire válaszolva leszögezte: nem szándékozik moratóriumot bevezetni a halálbüntetésre. A halálbüntetés eltörlése vagy felfüggesztése bonyolult társadalmi kérdés, és Fehéroroszországban egyelőre nem értek meg a feltételek, hogy erről döntsenek – mondta.