A távolmaradásról Danilo Türk és Bakir Izetbegovic csütörtöki találkozóján hangzott el bejelentés a szlovén-olasz határon, ahol a két államfő közösen leplezett le egy emlékművet, amely az I. világháború isonzói csatájában, az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai elleni küzdelemben elesett bosnyák katonáknak állít emléket.

A szlovén elnök nem kívánta indokolni távolmaradását Nikolic beiktatási ünnepségétől. A bosnyák elnök elmondta, hogy az új szerb elnöktől telefonon kapott meghívást a ceremóniára. Izetbegovic hozzátette: úgy véli, Nikolicnak előbb bizonyságát kell adnia annak, hogy kész a bosnyákok és szerbek közötti megbékélésre.

Egy nappal korábban Horvátország elnöke mondta le részvételét Tomislav Nikolic beiktatásán. Ivo Josipovic nem indokolta döntését. Az osztrák hírügynökség azonban emlékeztetett, hogy az új szerb vezető már megválasztása után pár nappal olyan kijelentéseket tett, amelyekkel maga ellen hangolta a szomszédos ország közvéleményét. Vihart kavart például azzal a nyilatkozatával, amelyben a horvátországi Vukovárt szerb városnak titulálta, ahová "nem szükséges visszatérniük az elmenekült horvátoknak".

Nikolic annak idején a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt elnöke volt, miután Vojislav Seseljt a hágai Nemzetközi Törvényszék előtti pere "elszólította" a párt éléről. Idővel mérsékeltebb hangnemre váltott, és az elnökválasztási hadjáratban már Szerbia uniós integrációjának híveként lépett fel. Ennek dacára meglepetést keltett, hogy a választás második fordulójában legyőzte a hivatalban lévő elnököt, Boris Tadicot.

Nikolic Srebrenicával kapcsolatos nyilatkozatával is felháborodást keltett. A montenegrói televíziónak múlt héten adott nyilatkozatában azt mondta: az, hogy a boszniai szerb haderő nyolcezer muzulmán férfit megölt 1995-ben Srebrenicában, súlyos bűntett, de szerinte nem népirtás. A nyilatkozatot az Európai Bizottság és az Egyesült Államok is elítélte.