A terület a Duna és a Száva folyó között már 8500 éve lakott volt. A római korban a Cibaliae nevű város feküdt Vinkovci helyén, majd a III. században püspöki székhely volt, Szent Eusebius és Szent Polion lakhelye, és a most feltárt bazilika - feltételezések szerint - Szent Polion temploma volt.

Az archeológusok geofizikai módszerekkel, georadarral, magnetométerrel, mikroszeizmikus mérésekkel találták meg fél - két és fél méter mélységben a föld alatt mintegy 15 ezer négyzetméter területen a kora keresztény komplexumot, a nagy templom falait és a kísérő objektumokat, így a nyolcszögletű keresztelő medencét valamint több sírt - írta a politikaplus.com nevű horvát honlap.

Hrvoje Vulic, a horvát régészcsoport vezetője szerint ezekkel a korszerű eszközökkel kapavágás nélkül földeríthető, hogy mi húzódik a mélyben. Emlékeztetett a kiváló vinkovci archeológusra, Josip Bunsmidre (1858-1929), aki a mostani lelőhely közelében nagy mennyiségű követ, téglát tárt fel, valószínűleg a Polion templomhoz tartozó maradványokat.

A 90-es években a délszláv háború konzerválta a lelőhelyet, mert a közelében húzódott a frontvonal és megközelíthetetlen volt később is, mert aláaknázták a területet és csak három éve kezdődhetett újra  a régészeti feltárás a területen - tette hozzá Vulic.

A vezető régész megjegyezte, hogy a talált anyagok, így a márvány is megerősíti, hogy a terület a mediterrán kultúrkörhöz tartozott. Vinkovciban tártak föl áprilisban a római korból való, mintegy 50 darabos ezüst luxus étkészletet, amelyet bemutattak a nyár elején a zágrábi iparművészeti múzeumban.