Ukrajnában a hónap elején is tüntettek az új törvény ellen, amelyről Viktor Janukovics államfő még nem nyilatkozott, vajon aláírja-e.

A törvény veszélybe sodorja az ország összetartozását, mert aránytalanul kedvezőbb helyzetbe hozza az orosz nyelvet Ukrajna nagy részében, és megszünteti az ukrán elsajátításának ösztönzőit - írják a közleményben.

Vollebaek aggodalmának adott hangot, amiért a parlamenti többség elutasítja még csak a megfontolását is a törvénytervezetthez fűzött több mint 2000 módosító javaslatnak.

"A jelenlegi, választás előtti légkörben a nyelvtörvény keltette feszültség könnyedén eszkalálódhat" - véli Vollebaek, célozva az októberben esedékes parlamenti választásokra.

A törvénytervezetet kidolgozó Vadim Kolesznicsenko, aki Janukovics Régiók pártjának frakcióvezető-helyettese, visszautasította az EBESZ főbiztosának közleményét: "Knut Vollebaek negatív reakciója azt mutatja, hogy sok európai politikus érdekelt abban, hogy destabilizálják a helyzetet Ukrajnába" - idézte az Interfax hírügynökség a képviselőt.

Volodimir Litvin, a parlament elnöke a nyelvtörvény elleni tiltakozásul bejelentette, hogy lemond, azzal indokolva döntését, hogy a jogszabály elfogadásával őt és a népet is félrevezették. Lemondása azonban legközelebb csak szeptemberben kerülhet napirendre.

Az új nyelvtörvény szerint egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre.

Egy 2001-es népszámlálás szerint a 46 milliós Ukrajnában 8,3 millió az orosz nemzetiségű, bár Mikola Azarov kormányfő, aki maga is orosz nemzetiségű, a múlt hónapban - nem kis feltűnést keltve -, úgy nyilatkozott, hogy az országban 20 millió orosz él.